Zomba

A 65-ös úton fekvő települést Bonyháddal is közvetlen út köti össze. Ősi magyar község, először 1015-ben említik. Arról nevezetes, hogy a vallási türelmetlenség miatt evangélikus magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az Alföldön megalapították Orosházát.

Ennek hagyományát mindkét helyen ápolják. Az újratelepítéskor Zomba német és magyar katolikus helység lett. 1992 óta újra van evangélikus temploma, az 1948-ban ide került felvidéki magyarok építették.

Az 1700-as évek elejétől Zomba és nagy kiterjedésű határa a Dőryek birtoka volt. Számos pusztájában épült kastély, nemesi kúria, ezek később Dőrypatlan néven úgynevezett eszmei községet képeztek. A kastélyok közül legnevezetesebb Andormajor és Paradicsompuszta.

A középkori Patlanban a szerdahelyi pálosok monostora állott. A zombai uradalmak és a sváb kisgazdák századunk első felében jeleskedtek a bonyhádi tájfajta tenyésztésében, nem egy országos díjat elnyerve. Néhány jellegzetes sváb parasztporta ma is látható a községben. A Zombához tartozó Paradicsompusztán teremtette meg birtokosa, Dőry Ádám a "földi Paradicsomot" a XIX. században.