Tiszavasvári

A város nevének ismertsége elsősorban a gyógyszergyárnak, illetve az itteni születésű Kabay János gyógyszerész kutatásainak köszönhető.

Az 1941-ig két külön község, Tiszabüd és Szentmihály egyesítéséből keletkezett Büdszentmihály 1950-ben vette fel a Tiszavasvári nevet. Névadója Fejér Pál (1826-1849), a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, aki Tiszabüdön született, s gyermekkori lakhelyéről, Nyírvasváriról felvette a Vasvári Pál nevet. Büdszentmihályon született Kabay János (1896-1936) gyógyszerész, kutató, akinek első tanulmánya a zöldmák növényből történő morfium-előállítás módszerére vonatkozott. A város legnagyobb üzeme, az Alkaloida Vegyészeti Gyár (ma ICN Alkaloida Rt.) e találmányának köszönhette létrejöttét és fejlődését.

Településtörténet

Tiszabüd viszonylag késői település; először a XIII. század második felében említették források. De mivel neve honfoglaláskori, török eredetű, az is lehet, hogy már korábban is létezett, és a tatárjáráskor elpusztult. A XIII. századtól a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolták, először István Pál bán, majd a XIV-XV. században a Báthori és a Zokoly család. A falu a XVI. század végén a törökpusztítások miatt elnéptelenedett, és sokáig puszta maradt. A XVII. században I. Rákóczi György szerezte meg, majd rokonság révén Lorántffy Zsuzsanna örökölte, a Rákóczi-birtokok elkobzása után viszont a kincstárra szállta tulajdonjog. Megpróbálták benépesíteni, de ez csak a pusztákat bérlőörmény kereskedőknek - Dogály Jánosnak és Konstantinnak - sikerült a XVIII. század végén. Az új lakosok görög katolikus rutén telepesek voltak. 

Szentmihály története a XV. század közepéig nyúlik vissza. Ekkor történt, hogy Báthori András Büd területéből földeket hasított ki; oda büdi jobbágyokat telepített, és az így létrejött települést Szentmihálynak nevezte el. A XVII. század elején Lónyay Zsigmond az ittlakó jobbágyok közé szerződéses és földesúri hajdúkat telepített, majd kivette őket a megyei bíráskodás hatásköréből is. Az1635-ös törvény eltörölte ugyan Szentmihály hajdúvárosi szabadalmait,de ez nem érintette a település jogállását. A XVIII. század második feléig több földesúr birtokolta, végül 1771-ben Dessewffy Sámuel szerezte meg az egész települést. Ettől kezdve 1848-ig kizárólag e család tulajdonában volt. Leszármazottaik egészen 1945-ignagybirtokosok maradtak az akkor már Büdszentmihálynak nevezett faluban. 
Büdszentmihály két beltelkes, halmazos település volt, hatalmas kiterjedésű külső legelőkkel. A XIX. század közepéig nagyszámú állatot tartottak a hortobágyihoz hasonló pusztai legelőkön.

Tiszavasvári 1986-ban kapott városi címet.