Tiszaroff
A község - 13 és fél kilométer hosszan - a Tisza mentén fekszik. A folyó ártere és partja a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Tiszaroff kompátkelő-hely, a falusi turizmus egyik célpontja. A XIII. században már ismert tiszai átkelőhely működött a település mellett. A falu egykor Rákóczi-birtok volt, majd a Borbély család tulajdonába került. Tiszaroff...
A község - 13 és fél kilométer hosszan - a Tisza mentén fekszik. A folyó ártere és partja a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Tiszaroff kompátkelő-hely, a falusi turizmus egyik célpontja.
A XIII. században már ismert tiszai átkelőhely működött a település mellett. A falu egykor Rákóczi-birtok volt, majd a Borbély család tulajdonába került.
Tiszaroff 1848 előtt úrbéres község volt, 1872-ben nagyközség lett. 1871 márciusától járásbírósági székhely. 1879-ben mint a Tiszai Közép Járás székhelyét említik az iratok, ezt a rangot elsősorban befolyásos földesurainak köszönhette. Az 1900-as évek elejétől fokozatosan csökkent a falu jelentősége.
A Tiszaroffot érintő folyószabályozás 1855-ben készült el. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.
A falu építészeti emlékei közül nevezetes az 1757-ben épült református templom. Az eredeti épületet a helyi hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc építtette magtárnak, ezért nevezik így: Rákóczi "kenyeres háza".
Tiszaroffi látványosság az 1790 és 1810 között épült Borbély-kastély. A barokk és klasszicista jegyeket ötvöző épület ma kastélyszálló.
A község közúton Kunhegyes vagy Tiszabura felől érhető el. A Tisza túlpartján fekvő Tiszasüly komppal közelíthető meg.