Tisza-tó

A Tisza-tó a pihenni vágyók és a vízi sportok kedvelőinek egyaránt kedvelt úti célja. Természeti kincs, védett érték a tó madárrezervátuma.

Jellemző adatok

A tó négy megye (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar) találkozásánál alakult ki. A régióban - a horgászatra, fürdőzésre, vízi sportokra alkalmas helyek mellett - találhatók csendes falvak, műemlékekben gazdag települések. Kiindulópont lehet a vidék a Jászaság, a Nagykunság, a Hortobágy, a Dél-borsodi- és a Hevesi-síkság felé kirándulóknak.
A Tisza-tó vízfelülete 127 négyzetkilométer, hosszúsága 27 kilométer, az itt található szigetek összterülete 43 négyzetkilométer. A meder közepes vízmélysége 1,3 méter, a maximális vízmélység 17 méter.

Történelem, folklór

A Tisza-tó vidéke az újkőkor óta lakott. Nevezetes rézkori kincslelet került elő Tiszaszőlősön, s népvándorlás kori leletek a folyó menti árvízmentes magaslaton. Tiszaörvény Árpád-kori és kora középkori faluhelyének feltárása a révátkelő igen korai jelentőségét bizonyítja.

A térség mai településeinek többsége az Árpád-kori Tomaj nemzetség birtoka volt. A legnagyobb pusztítást a török kiűzése körüli hadjáratok idején szenvedte e vidék. A XVII. század első felében református bevándorlókkal népesedett be a régió, majd az egri érsekek rekatolizáló törekvései következtében északnyugat felől katolikusok érkeztek.

A régióközpont, Tiszafüred közigazgatási szerepköre, nagyobb népessége, átkelőhelye, vásárai, kisipara révén emelkedett ki környezetéből. A lassú polgárosulásnak a Tiszafüred-Karcag vasútvonal kiépülése adott nagyobb lendületet a XIX-XX. század fordulóján.

A tómelléki települések művészi kisipara - a tiszafüredi fazekasság és nyereggyártás, a karcagi fazekasság, a mezőcsáti díszkerémia - országos hírű. Építészetét korábban - meszelt oszlopú, nádtetős házaival - a nemes egyszerűségű, népi klasszicizmus jellemezte. Népviselete a XIX. sz. végére már polgárosult, bár a hímzett suba, szűr és női kisbunda még száz éve is gyakori volt. A falvak asszonyai még az első világháború táján is gazdag díszítésű szőtteseket, keresztszemes és szabadrajzú, gyapjú- és pamuthímzéseket készítettek.

Az átányi szövött textíliákra a több díszítőcsíkot egymáshoz sorakoztató, az ősi kék-piros színeket alkalmazó stílus máig jellemző. A viselethez hasonlóan a lakberendezés is polgárivá vált, a színes, tulipános bútorokat a barnára festett váltotta fel.

Földrajz, természet

A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál kedvező fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum 199 madárfaj - köztük a kanalasgém, a szürke gém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a barna kánya, a barázdabillegető, az erdei pinty - életfeltételeit biztosítja. Kuriózumnak tekinthető itt az erdei gémtelep. A madárrezervátum országos jelentőségű, védett természeti érték.

A Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozik a Tisza-tó jelentős része, így a Nagyiváni puszta és Karcag határa is. Tavasszal a vízzel elöntött szikfoltokon, a vizenyős rétek környékén vadrécék, vadludak, pajzsoscankók, godák csapatai tanyáznak, ősszel darvak pihennek meg. A szikpadka pereme az otthona a sziki pacsirtának, s váltakozó állománnyal költ itt a székicsér és egy kisebb túzokcsapat.

A Hortobágy egyik különleges adottságú része, a Pusztakócsi-mocsarak csak a nemzeti park engedélyével látogatható. A Tiszaigari Arborétum - hírességeivel, a Mátyás király-fával és a kocsányos tölgyekkel - szintén országos védelmet élvez.

A tóvidékhez kötődik a Borsodi-Mezőség, valamint a Hevesi puszták - mindkettő tájvédelmi körzetként érdemes a megkülönböztetett figyelemre.

A tó és a halak

A Tisza-tó a Tisza folyó hullámterén jött létre, gátak közötti, duzzasztott folyószakasz, tizenhat szigettel és tíz csatornával. A Tisza jól kivehető medre - a március közepétől november elejéig tartó duzzasztás idején - 10-15 méter mélységet is elér.

A hatalmas vízfelületen három öböl (Abádszalóki-, Sarudi-, Tiszavalki-) és két, holtágakkal, duzzasztás előtti laposokkal, rétekkel tagolt tórészlet (Tisza-tavi Madárrezervátum, Tiszafüredi Holt-Tisza) különíthető el.

A tó középső része Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize, amelyben több mint ötven halfaj él, közülük tizenkettő védett. Megtalálható itt a harcsa, a süllőfélék, a csuka, a nem őshonos fajok közül a busa és az amur. A Tisza-tóban öt-hat kilogramm súlyúra is megnő a balin. A törpeharcsával és a védett réticsíkkal a holtágakban találkozhatunk. A védett halfajok közül legnagyobb számban a magyar bucó és a selymes durbincs található a Tisza-tóban, ám - mesterséges szaporítás eredményeképpen - ma már sok nyurga ponty is él itt.

Hasznos linkek

• Túraközpont Hálózat

• Tourinform irodák

• Túraútvonalak