Tápiószecső
A 31. sz. főközlekedési út átvezet a településen, de vasúton is elérhető, a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon.
Több mint 700 éve lakott. Oklevél először 1263-ban említi, Zeczw, majd Zechew, Zecherd néven. A Kurszán-Kartal nemzetség birtoka volt. Kartali Tamás 1295-ben felvette a "Szecsői" előnevet, amit aztán valamennyi utódja viselt. A település a XV. században vásártartási jogot és mezővárosi címet (oppidum) nyert. A török uralom megkímélte a falut. A hódoltság után Esterházy-, Grassalkovich-birtok, majd a XIX. század második felében a Schossberger családé. Az itteni katolikus templomban és a plébánián rendezte be főhadiszállását 1849 áprilisában Jellasics horvát bán. 1874-ben elérte a vasút, és ez sokat lendített a település fejlődésén.
Kiemelkedő kulturális értéke a falunak a Hagyományőrző Népi Együttes és Asszonykórus. A lovas hagyományok miatt is népszerű a település: 1996-tól Tápiószecsőn évente országos fogathajtó bajnokságot rendeznek.