Szőlősardó
A 26-os és a 27-es útról, illetve Edelény felől érhető el a kis falu.Szőlősardó Árpád-kori település, egy 1270-es oklevél már említette. Középkori lakói hospesek, tehát valószínűleg külföldről idehozott, talán cseh telepesek voltak, akiknek faluja a tornai királyi erdőuradalomhoz tartozott. A község nevéből ítélve lakói a koraközépkorban mint királyi szolgálónépek egyrészt erdőóvó...
A 26-os és a 27-es útról, illetve Edelény felől érhető el a kis falu.
Szőlősardó Árpád-kori település, egy 1270-es oklevél már említette. Középkori lakói hospesek, tehát valószínűleg külföldről idehozott, talán cseh telepesek voltak, akiknek faluja a tornai királyi erdőuradalomhoz tartozott. A község nevéből ítélve lakói a koraközépkorban mint királyi szolgálónépek egyrészt erdőóvó feladatokat láttak el (az Ardó falunevek az erdőóvó szóból alakultak ki), másrészt szőlősök, azaz szőlőművelők voltak, akik a királynak borral adóztak.
A XV. századra a falu a Bebekek kezére került, és a szádvári uradalom része lett. A jómódú és boráról híres Torna vármegyei község a török korban, majd a kuruc-labanc háborúkban, illetve a járványok következtében elszegényedett, és lakossága nagy részét is elvesztette. A falut a XVII-XVIII. században számos tulajdonos birtokolta, többek között a Wesselényi, Szepessy, Csáky család. A XIX. század elején már újra 500 lakosa volt a községnek. A virágzó szőlőművelést azonban itt is tönkretette a filoxérajárvány. A szinte érintetlen természeti környezet ma is vonzza a turistáknak.
