Szentlőrinc
A Pécs és Szigetvár között fekvő város megközelíthető a 6. számú főúton, vagy vasúton, a Pécs-Dombóvár vonalon.
A település különböző tájegységek találkozási pontjában, Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik.
Szentlőrinc Baranya megye egyik legfiatalabb városi rangú települése, ezt a címet 1996-ban kapta meg. Ásatások során került felszínre 72 olyan sír, amely a pannon és kelta népek temetkezési kultúráját őrizte meg. Az Árpád-korból eredeztethető település nevét (S. Laurency de Wkor) az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kaphatta. E rend feloszlása után, 1312-től a johanniták kezére került. A mohácsi csatát követő hadfelvonulások, seregjárások során többször is felgyújtották. A török hódoltság után az uralkodói kegy Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének juttatta Szentlőrincet és környékét, majd a XVIII. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik központja lett.
Minden évben augusztus 10-ével kezdődik a Lőrinc-napi rendezvénysorozat: a Lőrinc-napi búcsú, kulturális rendezvények utcabállal, valamint a Gazdanapok. 1994 óta rendezik meg Baranya megye ma már legjelentősebb mezőgazdasági kiállítását és vásárát, a Gazdanapokat, melyen a megye és az ország mezőgazdasági termelőin, feldolgozóin, értékesítőin kívül egyre több külföldi kiállító és érdeklődő vesz részt. Ez a rendezvénysorozat kellemes hétvégi programot kínál nemcsak a szakembereknek, hanem az idelátogató családoknak is. Évente hagyományosan ismétlődik az Országos Klubközi és a Nemzetközi Társastánc Csapatverseny, amelyen a hazai klubokon kívül 8-10 ország csapata vesz részt.
