Polgár
Polgár idegenforgalmi vonzerejét termálvizes fürdője jelenti. A település feltűnően tágas, méltóságteljes temploma a kései klasszicista építészet szép példája. A település határában jelentős régészeti leletek kerültek elő: az alföldi kora rézkori kultúrát az itteni lelőhelyről tiszapolgári kultúrának nevezi a szakirodalom. Első írásos említése 1229-ből való....
Polgár idegenforgalmi vonzerejét termálvizes fürdője jelenti. A település feltűnően tágas, méltóságteljes temploma a kései klasszicista építészet szép példája.
A település határában jelentős régészeti leletek kerültek elő: az alföldi kora rézkori kultúrát az itteni lelőhelyről tiszapolgári kultúrának nevezi a szakirodalom. Első írásos említése 1229-ből való.
A XVIII. században káptalani birtoknak számító település kiterjedt határában egy sor gazdasági központ jött létre, amelyek közül több a XX. században önálló községgé vált.
Polgár 1950-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozott, majd Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. Az egykori mezőváros, majd nagyközség 1993-ban nyerte el a városi rangot.
A település idegenforgalma az 1970-es években felkutatott, 72 Celsius-fokú termálvízen alapul. A város északi részén két-két meleg vizes, illetve gyermekmedencét, valamint egy úszómedencét alakítottak ki. A strand vize az emberi szervezet erőállapotát, a fertőzésekkel szembeni ellenállását kiválóan fokozza.
A fürdő melletti kempinget héthektáros parkerdősáv veszi körül, amellyel a csend is biztosított a pihenéshez.
