Pécs

FőoldalPécs
Vendégváró.hu

Pécs a Dél-Dunántúl jelentősebb szellemi, kulturális és gazdasági központja, amely számos értékes műemléket őriz. A várost színes kulturális élete, színházai, múzeumai, a környék üdülőterületei idegenforgalmi központtá teszik.

A Mecsek hegység tövében lévő város nevezetes műemléke a Világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák. Pécs számtalan keresztény emléket is őriz, ezek közül kiemelkedik a püspöki székesegyház.

A török uralom idejéből is több jelentős épület maradt fenn. A múlt emlékeit őrző gyűjtemények mellett számtalan képző- és iparművészeti múzeum is van a városban: így például a Vasarely Múzeum, a Csontváry MúzeumSchaár Erzsébet szobrászművész Utcája, vagy a Zsolnay-gyár porcelánkiállítása.

A rézkortól a honfoglalásig

Az első újkori betelepülők után az i. e. III. évezredben bontakozott ki e terület gazdag rézkori kultúrája. A bronzkor végén (i. e. 1000-900 körül) az urnamezős temetkezési kultúrák népcsoportjai a Pécs környéki hegyek tetejét szállták meg. Az i. e. VII. században, az ún. korai vaskorban, egy másik népesség a mai város feletti Jakab-hegyen földsánccal megerősített települést hozott létre, ahol a régészek megtalálták a réz- és vasművesség központjait. Ez az erődített telep lehetett a vidék első kereskedelmi központja is. Az írott források szerint (i. e. VI-V. sz.) a város területén először az illírek és pannonok jelentek meg, őket a kelták követték, akik az i. e. III. században foglalták el e vidéket.

A kelták voltak az őslakók, akiket a rómaiak időszámításunk kezdete körül meghódítottak. A település első neve Sopianae volt. A város i. e. 10-ben került a Római Birodalom fennhatósága alá. Neve egyes vélekedések szerint a kelta eredetű sop (mocsár) latinos, többes számú alakja. 293 után a város Valéria tartomány polgári adminisztrációjának központja volt. Sopianae korai kereszténységének korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény sírkamrák idézik.

A késői császárkorban kicserélődött a város népessége. Sopianae-ban 433-tól egymást váltották a hunok, keleti gótok. Átmenetileg a Kelet-Római Birodalom is uralta a várost, majd a longobárdok, az avarok következtek. A IX. században a Karoling Birodalom részévé vált a mai Pécs. 800 után a frank birodalomban Quinque Basilicae lett a neve.

Püspöki város

A honfoglaló magyarok - Anonymus Gesta Hungarorumának leírása szerint - Ete és Bojta vezérek törzseivel érkeztek ide. Az, hogy Pécs területén melyik törzs népessége telepedett meg, korabeli forrásokból nem igazolható. István, az első magyar király 1009. augusztus 23-án, Győrött keltezett oklevelében alapította meg a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. Az oklevélben már "Quinque Ecclesiae" néven nevezett város szerepel, mint püspöki székhely. Az "öt templomként" jelölt település mai neve, Pécs, csak közvetetten kapcsolható össze a latin, vagy német (Fünf-kirchen) névváltozattal. Nyelvészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a "pec", kemencét, sziklát jelentő szó szlovén-horvát eredetű, de van alapja annak a vélekedésnek is, mely szerint a város neve török, az ugyancsak kemencét jelentő kun szó figyelembevételével. Valószínűbb azonban, hogy az öt, Pécsett eltemetett keresztény kőfaragó vértanú emlékét egy szláv eredetű szóban őrzi a város mai neve és ebből származott a már említett latin, német tükörfordítás. Itt, ebben a városban koronázták meg Salamont 1064-ben. Mór püspök itt írta meg a Szent Benedek-legendát, a latin nyelvű magyar irodalom egyik első főművét (1060). 1076-ban letelepedtek az első bencés, 1238-ban a domonkos, 1301-ben a ferences szerzetesek is a városban. Az első magyar egyetemet Anjou Nagy Lajos király alapította itt 1367-ben. Az 1459-1472 közötti időszak Janus Pannonius püspök, és a pécsi reneszánsz kultúra meghonosításának kora. A virágzó korszaknak az oszmán török hódítás vetett véget.

A mohácsi vesztes csatát követően Pécs is török kézre került (1543). Zrínyi Miklós és Wolfgang Julius Hohenlohe 1664 januárjában visszafoglalták a törökké lett várost, de a várat ostromgépezetek híján nem kísérelték meg bevenni, így itt a török uralom csak 1686. október 22-én ért véget. Lipót 1703-ban a várost nova donatióként földesúri birtokká tette, a püspök uralma alatt. A város vezető polgárságának a harca már ekkor megkezdődött a szabad királyi városi rang visszanyeréséért, amit végül is 1780-ban Mária Terézia megadott. Érdekes, hogy az új városi rangot - egy a pécsi káptalannal folytatott, végtelennek látszó birtokper miatt - az országgyűlés nem szavazta meg, így a királynői döntés nem emelkedett törvényerőre. A város azonban ennek ellenére a kiváltságlevélben rögzítettek szerint működhetett 1848-ig.

Jótékonyan szolgálta az igazi európai típusú várossá válás folyamatát a Királyi Akadémia áthelyezése Győrből Pécsre 1785-ben, ami 1802-ig itt is maradt. Ennek örökébe lépett a Szepesy Ignác alapította pécsi akadémia bölcsészeti kara (1831), mely 1833-ban jogi fakultással bővült. A kaszinók, az 1839-ben épült első kőszínház, a könyvtár, az iskolák is mutatják az új minőségű település megerősödését. 1845-ben itt rendezték a Természettudósok Országos Vándorgyűlését, valamint Liszt Ferenc is koncertezett és vendégeskedett a városban 1846-ban.

Az 1848-as polgári forradalom nem érintette Pécset olyan mértékben, mint a hadjáratok útvonalában, vagy a politikai élet centrumaiban lévő városokat. A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1853-tól morva, cseh, krajnai, stájer, szerb, horvát, tiroli, karintiai, olasz és német munkásokat telepített le, akik bányáiban és vasútjainál dolgoztak. A bányászok a DGT által épített kolóniákban, Pécsbányán, Meszesen, Vasason laktak.

XX. századi változások

Az első világháború után, a belgrádi konvenció értelmében 1918. október 13-án Pécset és Baranya nagyobb részét megszállták a szerbek. Az annekció 33 hónapja számos politikai pálfordulást hozott. 1921. augusztus 14-én, a Széchenyi téren kikiáltották a Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, melynek elnöke a nagybányai művészkörhöz tartozó pécsi Dobrovics Péter festőművész lett. A végrehajtó hatalmat Gosztonyi Gyula művészettörténész, mint kormánybiztos vette át Rajics szerb kormánybiztostól. Az 1919-es tragikus események Pécsett nem történtek meg. Talán ez volt a hároméves szerb megszállás korszakának legfőbb történelmi haszna.

A német nagypolitika hatása érezhető volt a Volksbund megerősödésében. 1944 októberétől a Szálasi vezette Nyilaskeresztes Párt befolyása Pécsett is érvényesült. A város felszabadulása a német megszállás alól, 1944. november 29-én nagyobb megrázkódtatások nélkül ment végbe. Volt víz, világítás, gáz, szén. 1948. március 26-án, a száznál több munkást foglalkoztató pécsi üzemeket is államosították, így a sör-, a Zsolnay-, a Sopianae- és a bőrgyárat, és megkezdődött az alig százéves polgári fejlődés gyökeres átalakulása.

Az 1956-os forradalmi eseményeket kiváltó ok az október 22-én rendezett diákparlament volt, amit a Pécsi Egyetemen tartottak. November 4-én nagyobb szovjet páncélos egységek indultak útnak Pécs felé, majd behatoltak a városba, és elfoglalták a fontosabb stratégiai helyeket. A fiatalok közül sokan elmenekültek a hegyek közé, és megkíséreltek harcolni az intervenciósok ellen. Két hétig tartották magukat, amíg a megszállók fegyveres karhatalmi egységeket küldtek ki megsemmisítésükre, de a "Mecseki Láthatatlanok" még hosszú ideig nyugtalanították a város katonai vezetését. Többségük később emigrált, sokukat elítélték és néhányat közülük kivégeztek.

Pécs 1956 utáni fellendülését a nagyarányú ipartelepítésnek és hasadóanyag bányászatának köszönhette. Az 1950-es évek közepétől kezdett formálódni az Uránváros, a Szigeti várostól nyugatra, az egykori repülőtér helyén. A város temetője és a megyeri legelő között fekvő, laza beépítésű Kertváros déli részéhez csatlakozva épült fel az 1960-70-es években az új kertváros, ma Megyerváros. A Pécs vonzáskörzetében lévő Mecsekszabolcsot, Nagyárpádot, a községi rangú Pécsújhegyet, Mecsek-alját, Vasas és Málom falukat 1946-1955 között Pécshez csatolták

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazások

» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1964 méter) - nap
» Szádelői-völgy - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Kapor csúcs 2367 méter - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Elülső-Szoliszkó csúcs 2117 méter - nap
» A Zejmár szurdok és a Betléri kastély - nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Nem találod amit keresel?Bezár
Kérj egyedi ajánlatot! Küldj magadnak emlékeztetőt!