Nagykereki
A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalun keresztül Biharkeresztesig autózunk, innen északi irányban, Pocsaj felé haladva érjük el; vasúton: a Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon.
Sokan egy Szent László - legendából eredeztetik Kereki nevét. A történet szerint a László király holttestét szállító barátokra ráesteledett, ezért betértek a faluba. Hiába fogták ki a lovakat, a halottas kocsi kerekei önmaguktól megindultak a testtel, és meg sem álltak addig, míg a nagyváradi templomig nem értek.
A helység első írásos említése a Váradi Regestrumban található Keki, Keyke, Egyházaskereky változatokban. A XV. század végén Corvin János, majd ezt követően az Ártándiak birtoka volt. Bocskai István megerősítette a birtok várát, igazi erődítménnyé alakította. A XVI. században a község lakói áttértek a református hitre. Örvendi Pál várkapitány 1604-ben a hajdúk és a lakosság segítségével sikerrel verte vissza a császári csapatok ostromát. Bocskai István hajdúkiváltságot adományozott a településnek, kiemelte lakóit a jobbágysorból, akikhez az elpusztult Kölesériről több hajdúcsalád is költözött.
Az erődítmény híres lakója az 1620-as években Báthori Anna, akinek alakjával több irodalmi mű is foglakozik. Ezt követően birtokosa és lakója a várnak Bethlen Katalin, akinek férje, Zólyomi Dávid a Kővári börtönben hal meg. A várat nagy pusztulás érte az 1660-as Szejdi dúlás idején. A Zólyomi család kihaltával a község kincstári birtok lett. 1831-ben és 1873-ban támadt a kolera: a járvány több mint száz áldozatot szedett a faluban. Az 1960-as évek elejétől tartó elvándorlás jelzi, hogy a falu a mai napig nem heverte ki a térség természetes központjának, a közeli Nagyváradnak az elvesztését - ami persze elmondható a vidék többi településéről is.