Mohora
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, amely áthalad Mohorán. Kő-, réz- és népvándorlás kori régészeti leletek is előkerültek a község környékén. A kutatók szerint Mohora neve valószínűleg arab eredetű, amiből arra következtethetünk, hogy a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkező, kun,...
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, amely áthalad Mohorán.
Kő-, réz- és népvándorlás kori régészeti leletek is előkerültek a község környékén. A kutatók szerint Mohora neve valószínűleg arab eredetű, amiből arra következtethetünk, hogy a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkező, kun, arab, török származású, mohamedán vallású izmaeliták telepedtek le itt. Mohora elsőírásos említése 1286-ból származik, szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is: már akkor saját egyházzal rendelkező község volt. Akkor Muhura és Muhara alakban írták a falu nevét. A XIV. században bizonyos Mihály mester volt itt a földbirtokos. Mohora kiemelkedő Mikszáth-emlékhely, hiszen az író apósa, Mauks Mátyás a falu földesura volt. Az evangélikus templomban kötött házasságot - másodszor is Mauks Ilonával - Mikszáth Kálmán. Mohorán töltötte gyermekkorát Tolnay Klári (1913-1998) színművésznő; a család bérlőként gazdálkodott egy itteni földbirtokon.
A község közelében állt a középkorban az az Oroszd nevű falu, amiről feltételezhető, hogy Könyves Kálmán idejében, a XI-XII. század fordulóján idetelepített galíciai királyi testőrök alapították.
