Kartal

A település közúton, az M3-as autópályáról vagy a 30. számú útról Aszódnál letérve, a Verseg felé vezető úton érhető el.

Korábban egyutcás volt a falu, fésűs beépítéssel. Az elmúlt néhány évtizedben bővült több párhuzamos és mellékutcával. Neve török eredetű nemzetségnévből (Cortul: sas) ered. Környékén - az Emse-patak, Magyalosvíz és a kartali lapos mellett - feltárt 16 régészeti lelőhelyen találtak leleteket. A legrégebbi, az újkőkorból származó, zsugorított csontvázas sír. Tőle nem messze, a kállói határon át húzódik a Csörsz-árok egy szakasza. Az 1263-ból való első okleveles forrása Kurthol néven említi.

A település birtokosa a Kartal nemzetség volt. A török hódoltság végén a lakosság elmenekült, a XVIII. században a Grassalkovich család katolikus magyarokkal újratelepítette. Az addigi agrártelepülésen az 1960-as évektől megjelentek a kisebb ipari üzemek.

Nevezetes, hogy itt született 1791-ben Petőfi Sándor édesapja. A település határában a Podmaniczkyak által telepített major Kiskartal néven ismert. Mellé csillagvizsgálót is építtettek.