Isaszeg

A Gödöllői-dombság kapujában, szép természeti környezetben fekvő település nevezetes történelmi események színhelye volt.

A település István király idején már létezett. Nevének első okleveles említése 1274-ből maradt fenn, 'Ilsuazyg' alakban.

Az 1848/49-es szabadságharc legfényesebb magyar győzelme zajlott Isaszegen: a Görgey vezette magyar fősereg 1849. április 6-án itt aratott győzelmet az osztrákok fölött. A II. világháborúban pedig a községben és határában építették ki az erődített, úgynevezett Attila-vonalat a visszavonuló német és magyar haderők.

Isaszeg mai határában, a Rákos-patak mentén nagy kiterjedésű horgásztavakat találni, míg a Gödöllői-dombság Tájvédelmi Körzet természetes növény- és állattársulásokat véd. A falu és környéke kedvelt kirándulóhely.

A Budapesttől 30, Gödöllőtől 7 kilométernyire fekvő település személyautóval elérhető a 30-as számú úton, az M3-as autópályáról Gödöllőnél letérve, vagy vonattal, a Budapest-Hatvan vonalon.

Helytörténet

Egy 1467-ből származó oklevél szerint Isaszeg és környéke kedvenc vadászterülete volt Mátyás királynak, ezért elrendelte, hogy az itteni jobbágyok felett sem a Rozgonyiak, sem az országbíró nem ítélkezhet. Ez a jog kizárólag a királyt illette meg.

A város 1529-ben a Báthory család ecsedi ágának birtoka. A mohácsi csata elvesztése után több ízben is török csapatok portyáztak itt. 1536-ban az országos pestisjárvány megtizedeli a lakosságot. III. Károly 1690-ben németeket telepített le.
A sanyargatott jobbágyság lelkesen állt Rákóczi Ferenc zászlaja alá.

A feljegyzések szerint 1715-től ismét szépen gyarapodott a falu. 1723-tól Grassalkovich Antal volt Isaszeg földesura, aki szlovákokat és lengyeleket telepített be. 1831-ben a kolerajárvány miatt a lakosság egyharmada elpusztult. A szájhagyomány szerint Petőfi Sándor az 1845-48-as esztendőkben többször megfordult a községben.

Nevezetes csata színhelye volt 1849. április 6-án, amikor a magyar honvédség Klapka György és Damjanich János tábornok vezetésével, az 1848-49-es szabadságharc egyik legfényesebb győzelmét aratta az Isaszeg határában lévő Királyerdőnél, illetve a falu házai közt. Az óriási küzdelemben 1000 osztrák és 800 magyar katona vesztette életét. A csata napját helyi ünneppé nyilvánította a képviselő-testület.