Hollóháza

A település nevét az itt gyártott porcelán tette világszerte ismertté. A környék háborítatlan hegyvidék, amelyet számos turista keres föl, miután Hollóháza az 1096 kilométer hosszú Országos Kék Túra egyik végpontja. A község Árpád-kori település. Nevét az itteni pálosok címerében található hollóról, illetve a falu határában...

A település nevét az itt gyártott porcelán tette világszerte ismertté. A környék háborítatlan hegyvidék, amelyet számos turista keres föl, miután Hollóháza az 1096 kilométer hosszú Országos Kék Túra egyik végpontja.

A község Árpád-kori település. Nevét az itteni pálosok címerében található hollóról, illetve a falu határában valamikor létezett kolostor (hollósház) nevéből eredeztetik.

Egy 1270-ből származó okirat már lakott helyként említette, de a török harcok idején elpusztult, és csak a Rákóczi-szabadságharc után telepítették újra.

A község sorsa szorosan összefonódott a kőedény- és a porcelángyártással. A mai gyár helyén 1777-ben a Károlyi család üveghutát telepített, ahol 1831-től kőedénygyártás folyt. Fellendülése Istványi Ferenc bérlő négy évtizedes (1860-tól 1902-ig) munkásságához köthető.

A porcelángyártás az államosítás után, 1949-ben kezdődött Hollóházán. A gyár életében jelentős esemény volt, amikor 1977-ben Hollóházára érkezett Szász Endre grafikus és festőművész, aki kezdeményezte a művészi táblaképek készítését. Szász Endre egyik porcelánképe látható a helyi iskola főfalán is.

A hollóházi kőedény- és porcelángyártásról átfogó képet ad a Porcelánmúzeum. Érdemes megnézni a település református és modern római katolikus templomát, amelyhez különlegességnek számító, porcelánképekből álló kálvária vezet.

A természet kedvelőinek kiváló túralehetőséget kínálnak a környező hegyek. A település központjában található az Országos Kék Túra keleti végét jelző emlékmű.

A településen 2004-től Fazekas-ház működik.

Hollóháza a 3-as útról Hidasnémetinél leágazó útról érhető el, de megközelíthető Sátoraljaújhely felől is.