Gyula

Gyula kiemelkedő idegenforgalmi központ. Legismertebb műemléke az ország legépebb gótikus lakópalotájával és kápolnájával rendelkező Gyulai vár, amelynek része a gyógyvizéről híres gyulai várfürdő is.

Gyula egyik legújabb szállodája a Wellness Hotel Gyula 2011. áprilisban nyílt meg. (X)

Színházi előadásokat 1964-ben játszottak először a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszínház előkelő helyet foglal el a nyári rendezvények sorában. A vár mellett további nevezetes műemlék a miklósvárosi román ortodox templom, a ferences romkert, valamint az egykori vármegyeháza épülete.

Gyula város nevéhez gasztronómiai különlegesség is kapcsolódik: a híres gyulai kolbászt helyi hentesmesterek fejlesztették ki a XX. század elején.

Szálláshelyek Gyulán

Településtörténet

Az emberi élet nyomai a csiszolt kőkorszaktól kimutathatók a környéken. A település 1332-ben már Gyula néven szerepelt. A város nevét az egyik magyarázat szerint Gyula nevű földesuráról kaphatta, mások szerint a honfoglaló törzsek katonai vezetőjének a tisztségneve rejtőzik mögötte.

A település a XIV. század folyamán vált a terület központjává. 1403-ban a nagyhatalmú Maróti János macsói bán kapta meg a birtokot, az ő idejében épült a földesúri vár. A város 1419-ben már mezővárosként szerepelt.

Az uradalom 1476-ban visszaszállt a királyra, és Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta, ezzel Gyulát véglegesen a vármegye székhelyévé tette. Mátyás kora és a XVI. század első fele a középkori Gyula fénypontja volt. Közel állt ahhoz, hogy megkapja a szabad királyi városi rangot. Mintegy 3000 lakos élt a városban. A lakosság 28%-át erős iparos és kereskedő réteg alkotta, 21 iparágat műveltek, s az iparosok 12 céhbe tömörültek. Olyan kivételes mesterségek is voltak mint ötvös, harangöntő és puskaműves. Aranyműves volt Dürer Albert apja is, aki Gyuláról vándorolt ki Németországba. A szellemi életben is jeles férfiak szerepeltek. A gyulai iskola több kiválóságot adott az országnak: Szerémi György XVI. századi történetíró, Szegedi Kis István protestáns prédikátor, a két Szikszai Fabricius testvér, akik közül Balázs sárospataki tanár lett és mások is innen származtak.

A török megjelenése azonban bizonytalanná tette a város helyzetét. Temesvár és Szolnok elfoglalása után a vár jelentősége megnőtt, és 1552-ben birtokcsere révén királyi kézre került, így királyi várként kapcsolódott a magyar végvárrendszerbe. Hódító Szulejmán szultán seregeinek azonban nem tudtak ellenállni, 1566-tól 1695-ig török iga alatt volt a város. Ezután a vár hadászati jelentősége megszűnt, a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat. Szerencsére a munkákat abbahagyták, így a vár egy része, a belső vár, a rondella és a huszártorony megmaradt.

A visszafoglalt területeket az udvari kincstár igazgatta, de 1720-ban Békés megye négyötöd részét az egykori udvari hadiszállító, Harruckern János György kapta meg hűséges szolgálata jutalmaként. A lakosság megmaradt része visszatelepült, a vár körül románoknak jelöltek ki szállást. Jelenleg is mintegy 2500 fő a román nemzetiségű lakosság száma Gyulán. A város nyugati oldalán németeket telepített le az új földesúr. A XVIII. században készültek az első ma is meglévő középületek.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megyei központja volt Gyula. A szabadságharc végén a szomorú vég is itt következett be: a honvédtiszteket Gyulára hozták, s lefegyverzésük napján, augusztus 23-án átadták az osztrákoknak, köztük az aradi tizenhárom vértanú közül kilencet, egyes források szerint tízet. Táncsics Mihály 1849-ben Gyulán talált menedéket, Jókai 1849. augusztus 13-án ide menekült, s itt találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, aki már hosszabb idő óta az Erkel családnál várta férje érkezését.

A szabadságharcot követő osztrák abszolutizmus két maradandó alkotása Német-Gyula és Magyar-Gyula egyesítése 1857-ben, és az 1855-i pusztító árvíz után a Fehér-Köröst kivezetése a városból, mintegy 20 kilométernyi új medret ásva a Fehér- és a Kettős-Körösnek. A régi Fehér-Körös ma Élővíz-csatorna néven folydogál a városon át.

Gyula hanyatlását okozta a trianoni békeszerződés: az országhatárt közvetlenül Gyula mellett húzták meg, a város gazdasági hátterét adó 30 településből csupán négy maradt Magyarországon. Közigazgatási vezető szerepét a város 1950-ig tartotta meg, akkor a megyeszékhelyet is áthelyezték Békéscsabára.

Gyulát fürdővárossá a 2005 méter mélységű kútból feltörő gyógyvíz tette, ami 1958-ban új távlatokat nyitott a város előtt: kiépült az egykori grófi kastély védett természeti környezetében a Várfürdő.

A város neves szülöttei:

• Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző
• Pálffy Albert (1820-1897) író, publicista
• Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró
• Bródy Imre (1891-1945) fizikus
• Bordy Bella (1909-1978) színésznő
• Bay Zoltán (1900-1992) fizikus.

De kötődnek Gyulához az alábbi művészek is:

• Ady Endre
• Albrecht Dürer
• Bartók Béla
• József Attila
• Munkácsy Mihály

A hírességek közül Erkelnek és Dürernek külön múzeuma van a városban.