Fertő-Hansági Nemzeti Park

FőoldalFertő-Hansági Nemzeti Park
Vendégváró.hu

A Fertő és a Hanság vidéke a természet ritka szép szigete Magyarország nyugati kapujában. A tó magyar és osztrák területen lévő részeit együttesen a Világörökség részévé nyilvánították.

Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei.

A nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t 1994-ben kapcsolták össze a magyar nemzeti parkkal. Azóta a két ország természetvédelmi szakemberei napi feladataikat összehangoltan végzik.

Azosztrák-magyar határ közvetlen közelében lévő Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban kiállítások mutatják be a Fertő-táj és a Hanság élővilágát.

A nemzeti parkban három zónát hoztak létre, az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) előírásai szerint.

A természeti, vagy natúrzóna a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magában (magterület), ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat. A megőrző zónában továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás); míg a környező vagy ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park különleges élővilágot véd: itt költő és vonuló vízimadarakat, ritka növénytársulásokat, kétéltű- és hüllőfaunát. A megőrző zóna egyes területein a  szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik. A Fertő-tó 1979 óta bioszféra rezervátum, a terület madárvilágának védelme érdekében 1989 óta tartozik a Ramsari egyezményhez.

Fertő-Hanság Nemzeti Park
Alapítás éve: 1991
Összterület: 33 587 hektár (Ausztriával együtt, ebből a magyarországi terület: 23 587 hektár)
A park részei
Fertő-táj: 12 542 hektár
Dél-Hanság: 4 643 hektár
Észak-Hanság: 4 059 hektár
Tóköz: 1780 hektár
Répce-mente: 563 hektár

A nemzeti park látnivalóinak megismertetésére szakturisztikai programokat szervez (H-P, csoportoknak, min. 15 személy).

A kirándulókat szálláshelyekkel is várják:

  • Kócsagvár: 29 ágy (pótágyakkal 46)
  • Fertőújlak, Kutatóház: 10 ágy

A természetiskolai és tábori programokról, rendezvényekről és konferenciákról a park központjában, Sarródon a Kócsagvárban adnak felvilágosítást

Narura 2000
.
A Natura 2000 programot az Európai Unió indította el annak érdekében,hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését a kontinensen. Acél elérése érdekében olyan természetvédelmi hálózat épül ki, melynek kijelölt helyei az egész Európa szempontjából jelentős egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhely típusokat őrzik.

A Fertő-Hanság Nemzeti parkhoz tartozó

Különleges madárvédelmi területek:

Kiemelt jelentőségű, különleges természet megőrzési területek:

  • Rábaköz
  • Fertő-tó
  • Fertőmelléki dombsor
  • Dudlesz-erdő
  • Péri-repülőtér
  • Pannonhalmi-dombság
  • Gönyüi homokvidék
  • Répce-mente
  • Rába
  • Soproni-hegység
  • Határ-menti erdők
  • Szigetköz
  • Hanság

A Fertő és a Fertőzug

A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Az Ausztriába átnyúló részekkel együtt 2001-től - természeti értékeivel és épített környezetével - a Világörökség része.

A magyarországi Fertő-táj részei a Fertőmelléki dombsor, a75 négyzet kilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A Fertő - mint sztyepptó - vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszint ingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre.

A Fertő élővilága különleges. Rendszeresen és nagy számban költenek a különleges vízi életmódot folytató madarak. A hal állomány jellemző faja a réti csík, a süllő, a csuka és a garda. Értékes és faj gazdag a vízi gerinctelen fauna, de a nádas rovarvilága is számos ritka fajt rejt.

A Fertő különös szépségű része a tó nyugati partjával párhuzamosan futó Fertőmelléki-dombsor. E terület jellegzetes földtani képződménye a miocénkori lajta mészkő, melynek legszebb megnyilvánulása a római kortól 1948-ig művelt fertőrákosi kőfejtőben látható.

A középhegységek meleg kedvelő élővilágának ad otthont a Szárhalmi erdő. Az élőhely - az itt fellelhető növény ritkaságok miatt -fokozott védelmet élvez. Látogatható részei a Tómalomtól induló Gyöngyvirág tanösvényen járhatók be.

A Fertő délkeleti részén, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród és Fertőújlak határában szikes rétek és legelők találhatók tipikus sótűrő növényzettel. A Fertő-Hanság Nemzeti Park felügyeletével a vidék egyes területein (Nyéki szállás, Újakói-rétek, Cikes) a korábban lecsapolt mocsarak, szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik.

A Hanság és a Répce mente

A Fertő egykori "édesanyja" a Hanság. A harmadkor második felében a Pannontenger, majd annak fokozatos visszahúzódásával a Győri-tó borította. A pleisztocén végén a Duna, a Rába és a térségbe érkező egyéb folyóvizek vastag homokos-kavicsos hordalékot terítettek szét. A mai felszín az ezt követő szétdarabolódások, süllyedések, valamint a szél hatására jött létre. A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után, a vízborítás következtében tőzeg felhalmozódáshoz vezetett. Más - iszapos hordalékkal borított - területeken lápi talajok alakultak ki. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek (gorondok) rendkívül változatos vizes élőhelyek sorozatát alkotják.

A Kapuvári- vagy Dél-Hany területéhez, pontosabban a volt Király-tó környékéhez fűződik Hany Istók legendája. A ránk maradt írások szerint 1749 márciusában kapuvári halászok fogták ki a vízből. "Feltételesen megkereszteltetett az erdőben talált, kb. 8 esztendős, esztelen fiú ... mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem messze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé."

A Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, mely csíkhallal, lápi póccal, vízimadarakkal, mézzel és tüzelővel látta el a hanyi embert. Földje is értékes, már több mint 160 éve bányásszák tőzegkincsét. Kezdetben tüzelőként, napjainkban virágföldként és szennyvíztelepek szűrőberendezéseiben használják fel. Égeresei gazdagok lomb fogyasztó rovarokban, a nedves, vizes élőhelyeken bagolylepkék, púposszövők színesítik a helyi életközösségeket. Elevenszülő gyík is található a réteken.

Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt "testvérétől", a Lébényi-Hanytól. Annak kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak. Ugyanitt található kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű. Fészkel a túzok és fellelhető a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, tölgy-kőris-szil ligeterdeiben pedig a kabasólyom, erdei füles- és macskabagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádiboglárka, a csatornák hinarasaiban pedig békaliliom is található. Nagy vadállományában a szarvas, a vaddisznó a számottevő.

A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a "vadvízországnak" is nevezetes hanyi lápvilágból: a Király- tó, és a Tóköz tavai (Barbacsi, Kónyi-, Fehértó). E tavaknál a terület bejárása, a madármegfigyelés lehetséges- szakvezető kíséretében.

A Répce menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán. A védett terület a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a Csáfordjánosfa határában található "Tőzikés" erdőt foglalja magában. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike. Az erdő a kijelölt turistaútvonalon szabadon látogatható.

További Nemzeti Parkok Magyarországon

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazások

» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1964 méter) - nap
» Szádelői-völgy - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Kapor csúcs 2367 méter - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Elülső-Szoliszkó csúcs 2117 méter - nap
» A Zejmár szurdok és a Betléri kastély - nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Nem találod amit keresel?Bezár
Kérj egyedi ajánlatot! Küldj magadnak emlékeztetőt!