Érsekvadkert

A település megközelíthető közúton: Budapest felől a 2. számú főútról Rétságnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető 22. számú útra, emellett fekszik Érsekvadkert.Egy oklevél először 1227-ben említette az itt birtokos esztergomi érsek vadkertjét, amiről a község nevének utótagját is kapta. (Máig nem tisztázott, hogy a "vadkert" állatok tartására szolgáló területet jelent-e?...

A település megközelíthető közúton: Budapest felől a 2. számú főútról Rétságnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető 22. számú útra, emellett fekszik Érsekvadkert.

Egy oklevél először 1227-ben említette az itt birtokos esztergomi érsek vadkertjét, amiről a község nevének utótagját is kapta. (Máig nem tisztázott, hogy a "vadkert" állatok tartására szolgáló területet jelent-e? A középkorban ugyanezt a megnevezést használták azokra a vadgyümölcsfás részekre is, amelyeket bekerítettek, s az ott lévő vadalma, -körte és -cseresznyefákat átoltva nemesítgették.)

Az itt lakók 1239-ben IV. Bélától az ország egész területére kiterjedő vámmentességet kaptak. A középkorban még három község volt itt: Alsó-, Közép- és Felsővadkert. Az utóbbi helység ősi templomának alapjait 1860-ban találták meg, a mai község nyugati részén. A falvak a középkorban végig az esztergomi érsekség birtokában voltak. Csák Mátét 1311-ben Gentilis bíboros, pápai követ kiátkozta, ezért a felvidéki kiskirály Kacsics nembeli hívei nagy pusztítást vittek végbe az egyházi birtokokon: a három Vadkerten hét embert megöltek, és feldúlták a templomot is.
A környék a XVI. század közepén török hódoltság alá került, Vadkert egy időben Ahmed nógrádi szandzsákbég birtoka volt. Tatár martalócok 1597-ben mindhárom helységet feldúlták. A török adóívek 1633-ban már csak Alsó- és Felsővadkertet említették lakott faluként. 1710-ben a II. Rákóczi Ferenc által irányított romhányi csata több összecsapása a falu közelében, a Lókos-patak völgyében zajlott.