Egyházaskozár

A település megközelíthető közúton, a Dombóvárt és Bonyhádot összekötő úton.

A kozár helynév a magyarokhoz csatlakozott kazár néptöredék itt letelepedett közösségére utalhat, az egyházas előtag pedig azt jelezheti, hogy e környéken ez a falu rendelkezett templommal. A török hódoltság előtt a Tolna megyei Anyavár birtoka volt. 1542-ben, Werbőczi Imre, Döbrököz várának ura a közelben aratott kisebb győzelmet, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelt. "Werbőczy Imréhnek Kászon hadával kozári mezőn viadalja" címmel. 

A krónikák szerint 1696-ban rácok népesítik be a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc idején újra pusztává vált. 1720 körül ismét rácok kerültek ide, görögkeleti templomukat 1930-ban bontották el. A XVIII. század közepén jelentős számú lutheránus német telepes érkezett ide. Így nem véletlen, hogy itt épült fel Magyarországon az első engedélyezett protestáns templom.

A településre 1947-48-ban, a kitelepített német családok helyére moldvai csángók, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek, akik őrzik eredeti hagyományaikat (viselet, szokások stb.). Egyházaskozárról egy kis kitérővel érhető el Szárász település. Itt élt 1946-49 között, önkéntes száműzetésben, Domonkos Pál Péter néprajzkutató, aki életét a csángómagyarság kutatásának szentelte.