Dunaújváros

A Duna középső szakaszának regionális központja, Dunaújváros szocialista iparvárosnak épült az 1950-es években. Ipari emlékeket bemutató múzeumai mellett római kori romkert őrzi a település ősi múltját. A város érdekessége az építészeti emlékeket bemutató szocreál útvonal.

Az iparváros Dunapentele közigazgatási területén épült fel. Ez volt az egyetlen görög eredetű helységnév Magyarországon, amely Szent Pantaleon nevét idézi. A névnek a magyar változata Pentele. A Rác-dombon és a Pap-szigeten feltárt római kori Castellum Intercisa katonai tábor emlékeit, faragott köveit, tégláit ma romkert mutatja be. A település középkori története egy ősi monostor felépülésével kezdődött. A Szent Pantaleon bizánci szent orvos tiszteletére épített monostor a Szalki-szigeten emelkedett. Lakói görög szerzetesek voltak. A monostor a tatárjárás során elpusztult.

A mezővárostól az iparvárosig és tovább

A XVIII-XIX. századi folyamatos fejlődés nyomán a település 1833-tól mezőváros lett, ahol politikai és vallási körök, egyesületek, 1870-től kaszinó működött.
A XIX-XX. század fordulóján kiépített, a Duna partvonala és a Szalki-sziget által közrefogott kikötői öböl a Dunai Flottillának volt a menekülő-, vagy téli kikötője. Később, Sztálinváros építésekor teherkikötőként használták. Az öböl bejáratánál, a Szalki-szigeten működő teherkikötőt ma a legnagyobb áruforgalmat lebonyolító dunai kikötőként tartják számon.

Dunapentele mellett 1950-ben kezdődtek - az erőszakos, iparosítási gigantománia által létrehozott - Dunai Vasmű és a köré tervezett Sztálinváros építkezései. A Dunaújváros elnevezést 1961-ben kapta.

A mai városképre jellemzőek a virágos parkok, árnyas sétányok. Az egyes városrészeket és az iparterületet a várostól védőerdő választja el. Ez biztosítja, hogy ökológiailag egységes maradhasson a település, egyben tompítja néhány túldimenzionált, monumentalitásra törekvő épület hatását.

Dunaújvárosban rendkívül fontos a sport szerepe. A város 1998-ban elnyerte a Nemzeti Sportváros címet, mert számos nemzetközi verseny hagyományos színhelye lett.

Az egykori Dunapentele nevezetes szülötte Rosti Pál (1830-1874) világutazó, útikönyv író, az első magyar fotóművészek egyike. 1861-ben adta ki Úti emlékezések Amerikából című könyvét, melynek megjelenése után azonnal megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. Szintén itt született neves személyiség Pentelei Molnár János festőművész.