Csengersima

Csengersima nevezetessége román stílusú temploma, amelynek látványos a festett famennyezete, népies barokk stílusú fakarzata.

A település mellett nemzetközi határátkelőhely működik Románia irányába.

Csengersima neve Syma alakban ismert egy 1348. évi okiratból. A hajdani Nagy- és Kis-Sima, a Mikolay család ősi birtoka 1237-ben már egyházas hely volt. 1331-ben a Szárazberki és a Simai családok birtokolták, 1339-ben Szárazberki Lászlót hamis pénz veréséért máglyán megégették és Tamás erdélyi vajda kapta meg az ő birtokrészét.

Egy rövid idő kivételével a XV. századtól egészen a XIX. századig a Mikolay nemzetség maradt a település fő birtokosa. Az 1703. évi kuruc-labanc háborúskodás, és az 1709. évi pestisjárvány a községet elnéptelenítette.

Csengersima legújabbkori fejlődésében sokat jelentett a közeli magyar-román határátkelő megnyitása, majd bővítése.

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen délkeleti irányban a 49-es úton (a magyar-román határon).