Budapest, I. kerület
Budapest I. kerülete nem véletlenül kapta ezt a sorszámot, hiszen itt - a Budai Várhegyen - született meg a város, itt volt évszázadokon át az ország központja.
Ma is minden budapestinek a Vár jut az eszébe, ha a kerületről esik szó, annak ellenére, hogy más városrészekkel is találkozhatunk benne.
Az egyesítéskor még a főváros legnagyobb kerülete mára az egyik legkisebbé vált. A Váron kívül itt található a Tabán, a Víziváros és a Krisztinaváros legnagyobb része, valamint a Gellért-hegy északi része is. Területe 3,4 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy 35 000, az itteni lakások száma pedig 17 000. Területi elhelyezkedésénél fogva aránylag kevés benne a parkok száma, a 757 ezer négyzetméternyi gondozott zöld felülettel a középmezőnyben helyezkedik el a kerületek között. Északon a II., nyugatról a XII., délről a XI. kerülettel határos, míg keletről a Duna választja el a főváros többi részétől.
A kerület közlekedése
Központi fekvéséhez és szerepéhez méltóan, szinte minden oldalról jól megközelíthető: két Duna-híd kapcsolja Pesthez, de közel esik a Margit-híd budai hídfője is; kényelmesen elérhető a piros metróvonallal (2 állomás esik ebbe a kerületbe, és egy - a Moszkva téri - van közvetlenül a határán), és több villamos-, illetve autóbuszvonal is áthalad rajta. A kerület legnagyobb részét kitevő Várnegyed a Moszkva térről induló Várbusszal, az Erzsébet térről a 16-os busszal, a Clark Ádám térről (a Lánchíd felől) a Vársiklóval közelíthető meg. Kevésbé ismert, de kitűnő megközelítést biztosít a Széchényi Könyvtárhoz és a Palota-negyedbe a Dózsa György tér felől elérhető lift.
A helybéli lakosok gépkocsijai, a taxik, és a helyi intézményekbe, szolgáltató helyekre irányuló célforgalom kivételével a Vár az autók számára sorompóval lezárt terület. A leginkább javasolt közlekedési eszköz mégiscsak az "apostolok lova", hiszen a számtalan látnivalót nem csupán megközelíteni, de igazából élvezni is gyalogszerrel lehet.
