Balaton

FőoldalBalaton
Vendégváró.hu

Vízparti pihenés, történelmi és kulturális emlékek, népi hagyományok, kerékpáros és vízi túrák, ritka természeti értékek, gasztronómia különlegességek, látványos programsorozatok - mindezt együtt kínálja a Balaton, a ″magyar tenger″.  A Balaton az egyik legszebb az ország összes természeti látnivalója közül. A part a strandolókat, a nyaralni vágyókat várja, a Balaton-felvidék erdei, mediterrán hangulatú tájai pedig olyan szépek, hogy akár egy életet le lehet élni csendes falvaiban. A tó környékén változatos természeti tájak soraloznak, a Kis-Balaton nádasaitól a tanúhegyek csodálatos kilátást kínáló csúcsáig, a kenesei magaspart tátorjános tanösvényétől a Koloska-völgyön át a tihanyi őslevendulásig vagy a sajkoi strandig mind-mind kiváló túracélpontok, akár gyalog, akár kerékpárral.

Balaton felvidéki nyár emlékei      Köveskál     Liliomkert termelői piac     Sajkod    Balaton-felvidéki túra      Tihany      Őszi kerékpártúra  Kővágóőrsi-kőtenger   Salföldi pálos kolostorrom    Révfülöpről Köveskálra bringával  Kerékpárral a Káli-medencében

  

A Balaton számokban

Az 590 négyzetkilométernyi vízfelületű Balaton környéke a XVIII-XIX. századtól a társasági élet egyik központja. A tó felszínét évi átlagban több mint kétezer órán át süti a nap. Nyaranta a tó vize 25-27 Celsius-fokra is felmelegszik. A déli parton sekély, az északin gyorsabban mélyül a víz, mélysége átlagosan 3-4 méter, a legnagyobb, 11,5 méteres mélységét a Siófoki- és a Szemesi-medence közötti szorosnál, a Tihanyi-kútban éri el.

Történelem, folklór

A Balaton-medence kellemes klímája már az őskorban itt tartotta az embert, erre utal a lovasi festékbánya.

Az egymást váltó, sokféle nép közül leginkább a rómaiak emlékeire bukkantak a régészek. Ők voltak a tó környéki dombok első szőlőtelepítői is. A Balácapusztán talált, gyönyörű mozaikok mesélnek e korról. Fenékpuszta környékén ugyancsak római kori emlékeket tártak fel, errefelé vezetett a Sopianae-t (Pécset) Savariával (Szombathellyel) összekötő hadiút.

A római birodalom bukása után a frankok terjesztették ki a Balatonig birodalmuk keleti határait, miután legyőzték az itt élő avar, alán és szláv népeket. Pribina szláv fejedelem a Kis-Balaton mocsaraival körbezárt Zalaváron építette ki központját, és fogadta a térítő úton járó Cirillt és Metódot, "Európa apostolait".

A Balaton környékére 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok. Ebből a korból való a tihanyi földvár, és maradt fenn a közeli Káli-medence több településének neve. A Kál szótag Árpád egyik vezérére, Kál horkára utal, s honfoglalás kori a Jutas és a Fajsz név is.

A későbbi évszázadok a vidék tájképi adottságait történelmi emlékek sorával gazdagították. A falvak határában a középkori templomromok sok esetben mai templomok alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg a középkori várak nyomai is.

A törökök másfélszáz éves uralma után a vidék a XVIII. században kezdett magához térni. Szerepük volt ebben a betelepített németeknek is. Akkortájt épültek vagy újultak meg a vízimalmok, amelyek az egykor még bővizű patakok mellé települtek a Balaton-felvidéken.

A települések népi lakóházai közül a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (KékkútKővágóörs). A halászat mellett a szőlőtermesztés és a borkultúra lett a XIX. század végére a tóparton élők legnagyobb eltartója. Ekkortól figyelhető meg a tó körül a XX. századra végképp első számú gazdasági ággá előlépő üdülőturizmus térnyerése.

Földrajz, természet - az északi part mentén

Keszthelytől keletre, a városról elnevezett hegység legdélebbi, a tavat érintő sávját Keszthelyi-Riviérának nevezik. A Keszthelyi-hegységet alkotó fehér színű dolomit jól felmelegedő kőzet, és ez még kellemesebbé teszi a part éghajlatát.

A Tapolcai-medence ugyancsak a Balaton öble volt. Ma is jól látható, hogy a tó vízszintje alig van alatta a medence térszínének. Ennek a kistájnak fő értékei a vulkáni tanúhegyek.

Bár az egykori vulkáni kúpok mindegyike érdekes, kettő közülük külön is említésre méltó. Az egyik a Szigliget fölé emelkedő Várhegy: az egykori vár mellől remek panoráma nyílik a tóra. A másik a Szent György-hegy, amelynek csúcsára Kisapátiból vezet fel turistaösvény, 10-20 méter magas bazaltoszlopok között. A tetőről, túl a víztükrön előtűnnek a fonyódi és a boglári dombok. Észak felé Tapolca városának jellegzetes, Y-alakú házai látszanak, még távolabb a Bakony magasodik a medence fölé.

Egészen a tóig nyúlnak ki a Badacsony-Gulács-hegycsoport bazalthegyei. A Badacsony a Balaton-part egyik legérdekesebb alakzata: szabályos csonka kúp alakú. A "koporsó-hegy", ahogyan a látogatók gyakran nevezik, számtalan érdekességet kínál: szebbnél szebb présházakat és üdülőket, sétát a Bujdosók lépcsőjén, a bazaltorgonák látványát, a hegy tetejéről pedig a Balaton panorámáját. Helyi különlegesség, hogy a világon egyedülálló módon, bazaltból építették a neoromán stílusú Szent Imre-templomot Badacsonytomajban.

Kelet felé, a vulkanikus kúpokkal körülvett Káli-medence közepén lévő Kornyi-tavat környező lápréteken - mint például a Sásdi-réten -, ritka növények élnek. Itt található a lisztes kankalin egyetlen magyarországi élőhelye, de található itt szibériai nőszirom, fehér májvirágvidrafű, réti kardvirág és illatos hagyma is.

Mindszentkálla és Szentbékkálla határában a környező területen a fagy és a szél hatására igen érdekes, sokszor mozgó sziklaalakzatok keletkeztek. Kővágóörs és Salföld határában eltérő kifejlődésű kőtenger jött létre, amelynek igen kemény kőtömbjei malomkőkészítésre is alkalmasak. E vidék kincse a kékkúti ásványvíz, melyet már a római korban is ismertek.

Révfülöp és Balatonalmádi térségében vörös homokkő bukkan a felszínre. Régebben előszeretettel bányászták, és a déli partra vitték hullámfogónak.

Nagyon szép és érdekes alakzatok formálódtak a Tihanyi-félsziget vulkanikus kőzeteiből. A tufákba lakóbarlangokat (barátlakásokat) vájtak, a szél pedig néhol (pl. a Kiserdő-tetőn) fantasztikus formákat hozott létre. A vulkáni utóműködés eredményeképpen a felszínre került kovasavas oldatokból kivált kvarcit gejzírkúpokban halmozódott fel. Rajtuk idővel sárgás zuzmótelepek fejlődtek, a bevonat jellegzetes színe után kapta a legnagyobb gejzírmaradvány az Aranyház nevet. A tó északi partja - Balatonszőlőstől a Kis-Balatonig - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.

Földrajz, természet - keleten és délen

A keleti tóparton a táj képe megváltozik, a víz fölé löszfalak magasodnak. Balatonkenesénél a szinte függőleges löszfal megközelíti a tavat. Tetején él a Magyarországon ritka tátorjánnak, a káposzta rokonának egyik legnagyobb állománya.

A Balaton déli partját Balatonkenese és a Nagy-berek között 2-4 kilométer szélességben viszonylag sík a felszín. A természetes eredetű gát és a Duna-Száva-Adria-vasút (Déli vasút) töltése végleg elzárta a Nagy-berek vízvilágát a tótól. E táj nagyobb részét nádasok, magassásosok és gyomtársulások borítják. Kedvező életteret találnak az őzek, a gímszarvasok, a fácánok, a foglyok.

A terület legmélyebb részén ma is gyakran csillog a víz, a Fehér-vízi-láp remek fészkelő- és táplálkozó helye a madaraknak. Megél itt a kis kócsag, a nagy kócsag, a mélyhangú bölömbika, a nádszálakon himbálózó selyemgém. Figyelemre méltóak a récefajok: a barát, a böjti, a kanalas és a tőkés réce.

A Balaton-régió délnyugati részén egy, a többiektől eltérő felépítésű kistáj emelkedik ki a Kis-Balaton és a Nagy-berek alacsonyabb medencéi fölött: a Marcali-hát. Itt nemcsak a horhosok és a dombok, hanem a domboldalakon termett szőlőből készült borok is vendégcsalogatók.

Szőlő és borkultúra

A Balaton partja mindenütt szőlőtermő vidék. Az értékes nedűt adó növényt egyrészt a rómaiak, másrészt a somogyvári apátságba telepített francia szerzetesek hozták magukkal.

A mai Magyarország első megyecímerét Somogy vármegye kapta 1487-ben. Közepén szőlőfürtöt tartó kar látható. A címer adományozó levele szerint ebben a megyében olyan nagy bőségben volt a szőlő és a bor, hogy ország leggazdagabb megyéi közé lehetett sorolni.

A virágzó szőlőtermesztésnek a másfél évszázados török hódoltság vetett véget. A később, a XIX. században újjáéledő szőlőkultúrát a filoxéravész pusztította el. A XX. sz. első felében ismét szőlőt telepítettek a vidéken, főként az észak-déli dombvonulatok nyugati lankáira. A telepítés olyan sikeres volt, hogy mára már az ország legjelentősebb borvidékei alakultak ki a Balaton környékén.

Az északi part vulkanikus kőzetein főképpen fehérborokat termő szőlőket ültettek, de megtalálhatók itt a sokak által kedvelt vörösborok is. Leginkább elterjedt fajta a csopak-füredi borvidéken a füredi rizling, és a cabernet sauvignon. Tihany környékén a merlot a sláger, a Badacsony leghíresebb bora pedig a szürkebarát.

A déli parton kialakult borvidéken - központja Boglár és Kőröshegy - elsősorban azok a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, amelyek a gyümölcsillatú, könnyű, elegáns borok és pezsgők előállítására alkalmasak (Irsai Olivér, sárgamuskotály, rizlingszilváni, chardonnay, királyleányka, sauvignon, rajnai- és olaszrizling). A burgundiai típusú, gyümölcsillatokat és zamatanyagokat bőségesen adó vörösborok legjobb alapanyagai: a kékfrankos, a pinot noir, a merlot és a cabernet sauvignon.

A tó és a halak

A Balaton a benne lebegő anyagok miatt majdnem mindig zavaros. A finom üledék mellett a kemény vízből kiváló kicsiny mészszemcsék is csökkentik az átlátszóságot.

A kis mélység miatt a Bakonyból lebukó erős szelek nagy hullámzást keltenek. A hirtelen jövő balatoni viharok akár méteres hullámokat is korbácsolhatnak.

Télen hosszú időre befagyhat a víz, ilyenkor 20-30, de akár 60 centiméteresre is meghízhat a jég. A korcsolyázás lehetősége ilyenkor sokakat vonz, a fakutyázás régebbi idők sportja volt, újabban egyre jobban terjed a jégvitorlázás. Különleges élményt jelent, bár rendkívül veszélyes is a rianás, amikor a befagyott jég - óriási robajjal - megreped.

A fürdőterületek kialakítása miatt több helyen a partot átalakították, kikövezték. Ennek következménye a nádas területek csökkenése. A nádnak a vízminőség megőrzése szempontjából fontos szerepe van, vízben levő szárán ugyanis moszatok telepednek meg (még szivacs is él itt), amelyek a szennyeződések jó részét kivonják a vízből.

A tó leghíresebb, egyben a legízletesebb halfaja a balatoni fogassüllő. Ugyancsak balatoni eredetű, barnahúsú hal a garda. Régebben a dombtetőről a hegyen járó emberek karjelzésekkel és hangos kiáltásokkal jelezték a gardarajok mozgását. Ezért nevezték az ilyen módon kifogott halat "látott halnak". A keszeg erősen szálkás, de ízletes, jellegzetes balatoni hal. A vándorhalak közül az angolna fordul elő nagyobb mennyiségben. A telepített halfajok egy része - a fehér amur és a fehér busa - Ázsiából került a tóba.

Hajózás, üdülés

1845 decemberében gróf Széchenyi István kezdeményezésére megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság, 1846. szeptember 21-én indult első útjára Balatonfüredről a Kisfaludy nevét viselő gőzhajó.

A hajózást napjainkban a Balatoni Hajózási Részvénytársaság üzemelteti: 22 hajóállomást tart fenn, Tihany és Szántód között kompátkelőt, SiófokonBalatonföldváronBalatonszemesenBalatonlellén, Balatonbogláron, Badacsonyban és Balatonfüreden vitorláskikötőt működtet. Harminc hajója menetrend szerint járja a vizet, s népszerűek a nosztalgia- és a diszkóhajók is.

A Balaton és környéke már a XVIII. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja volt. A polgári réteget érintő tavi fürdőzés a XIX. század második felében indult meg. Jelentős méretűvé az első világháborút követően vált, mikor is Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyeit a Balaton kárpótolta. A XX. század első felében épültek meg a ma is látható villasorok. Az 1950-1970-es években az egyik legkedveltebb hazai üdülőterületté vált a Balaton. A tó nemzetközi népszerűségéhez hozzájárult, hogy a keletnémet turisták itt találkozhattak Nyugat-Németországban élő barátaikkal és rokonaikkal.

A vitorlás- és Balaton-átúszó versenyek ezreket vonzanak a tó partjára. Siófokon és Balatonfüreden vízisípályát jelöltek ki. E két városban óriásdaru jelzi, hol lehet napjaink extrém sportjai egyikének, a bungee-jumpingnak hódolni.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazások

» Tavaszi gyalog és kerékpártúra Seckauba - nap
» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1964 méter) - nap
» Szádelői-völgy - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Kapor csúcs 2367 méter - nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Elülső-Szoliszkó csúcs 2117 méter - nap
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Nem találod amit keresel?Bezár
Kérj egyedi ajánlatot! Küldj magadnak emlékeztetőt!