Szeghalom a régészeti leletek szerint mintegy hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése. Építészeti emlékei mellett fontos emlékhelyek a várost körülvevő kunhalmok. A hagyomány szerint a Csörsz árka Dévaványa, Szeghalom irányából Berekböszörményig húzódott. A mostani Kutas- vagy Ölyvös-csatorna ennek egy részét is magában foglalja....
Szeghalom a régészeti leletek szerint mintegy hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése. Építészeti emlékei mellett fontos emlékhelyek a várost körülvevő kunhalmok.
A hagyomány szerint a
Csörsz árka Dévaványa, Szeghalom irányából
Berekböszörményig húzódott. A mostani Kutas- vagy Ölyvös-csatorna ennek egy részét is magában foglalja.
A terület déli részének feladása után épített másik árokhoz (összesen 1800 kilométer hosszú erődhöz) olyan óriási mennyiségű fára volt szükség, hogy egyesek ebben látják az alföldi szikes puszták eredetét.
A város és a környék múltját, az ősi foglalkozások (pákászat, halászat), a hagyományos paraszti életmód emlékeit is őrzi az itt működő
Sárréti Múzeum.
Településtörténet
A város első írásos említése a zásti apátság 1067-es keltezésű alapító iratában szerepel, mely szerint Péter comes a települést az apátságnak adományozta. A XIII. században már főesperességi székhely, a XV. század végén vámszedői joggal felruházott mezőváros lett.
A város a török időkben a Nadányi család birtoka volt, időközönként a török támadások miatt lakatlanná vált. Véglegesen az 1700-as évek elején települtek vissza lakói.
A megye második legnépesebb településeként református lakosai már 1715-ben templomot és iskolát építettek maguknak. A környék földbirtokosai, a Wenckheim család itt is jelen volt az 1800-as évektől, amelyet a D'Orsay-kastély példáz.
A XIX. század utolsó harmadától az első világháború kitöréséig létesültek azok az építmények, amelyek ma is meghatározzák Szeghalom arculatát (Kárász-kastély, katolikus templom, kaszinó, szálloda, vasútállomás).
A szellemi élet fontos eseménye volt, hogy 1926-ban - egy helyi földbirtokos, Péter András hagyatékából - megnyílt a napjainkban is működő és az alapító nevét viselő gimnázium, majd az 1940-es években a hasonló indíttatású Szigeti-féle mezőgazdasági szakiskola. A település városi rangot 1984-ben kapott.
Szeghalom térképSzeghalom cikkek
