Felsőtárkány

A település megközelíthető közúton: Eger vagy - a Bükkön át - Miskolc felől.A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának azonban nyoma is alig maradt. A település első okleveles említése 1261-ből való. A XIV-XV. században még külön létezett Felsőtárkány és Alsótárkány is. 1330-1335 között karthauzi szerzetesek...

A település megközelíthető közúton: Eger vagy - a Bükkön át - Miskolc felől.

A falu fölött magasodó Vár-hegyen a kőkorszak óta mindig állt erődítmény, középkori várának azonban nyoma is alig maradt. A település első okleveles említése 1261-ből való. A XIV-XV. században még külön létezett Felsőtárkány és Alsótárkány is. 1330-1335 között karthauzi szerzetesek költöztek a faluba. A közeli Barát-réten emelt kolostoruk a török időkben teljesen elpusztult. Közvetlenül a tó feletti területen már Mátyás király korában püspöki nyaraló kastély állott. 1526 után előbb Felsőtárkányt, majd Alsótárkányt rombolták le a törökök. Később Alsótárkány ismét benépesült, de nevét Felsőtárkányra változtatta. A barokk korban Barkóczy püspök építtette a négytornyú kastélyt, melyet utóda lebontatott.

Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen (mészkő, dolomit). A XVIII. században a feljegyzések szerint, márványt is bányásztak, amit a környező falvak templomaiban használtak fel. Mészégetéssel, faszénégetéssel néhány család még ma is foglalkozik.

Különleges élményt nyújt a Felsőtárkányi Erdei Vasút muzeális kisvasútján az utazás. A szerelvény naponta kétszer indul 9.30 és 14.00 órakor, de csoportoknak különjárat igényelhető.

Az itteni - egykor oly gazdag - népszokások közül a mai napig is él a májusfaállítás szokása. Május elsején a lányos házakhoz szalagokkal feldíszített fát állítanak a legények. Az utóbbi években a fa mellé még virágokkal megrakott kosarat, májuskosarat is küldenek. Május elején, ha végigutazunk Felsőtárkányon, ma is májusfák és májusi kosarak jelzik, hogy hol laknak lányok.

A lakodalmi szokások ma már csak a hagyományőrző együttes műsorán szerepelnek, ők még a sokszoknyás, brokátruhás népviseletet is őrzik. A fiatalasszonyok fején jellegzetes, művirággal díszített főkötő van.