Észak-Magyarország

Főoldal Európa Magyarország Észak-MagyarországÉszak-Magyarország információk

Az Alföld, a Tisza és a Duna által határolt észak-magyarországi régióban három világörökségi helyszínt is találni. Három nemzeti park védi a természeti értékeket, amelyek mellett gazdag történelmi, kulturális és népi hagyományokat őriz ez a régió.

Az Aggteleki-karszt barlangjai, a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék és Hollókő - valamennyi a Világörökség része. Értékeiket az Aggteleki Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is védi.

Hegyek között

Észak-Magyarország tájat az Északi-középhegység vonulata határozza meg:a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. AMátrában található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékestető (1014 méter) és a Galyatető (964 méter).

Geológiai szempontból rendkívül változatos a vidék: a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység vulkanikus eredetű - utóbbi bár alapvetően középhegység jellegű, éghajlatában, növény- és állatvilágában sok helyütt magashegyi jegyeket mutat. A Mátrától északra a Karancs andezit, a Medves bazalt képződmény, a Bükk részben, az Aggteleki-hegység egészében mészkőből épült. A Mátra nyugati szomszédja, a Cserhát szelíd dombvidék, ahol az egykori vulkánok mészkőrögökkel váltakoznak. A Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt között húzódó, nagyrészt agyaggal fedett Cserehát alig két-háromszáz méter tengerszint feletti magasságot elérő kiemelkedéseivel a hegyvidék és az alföld közötti átmenetet képviseli.

A Cserhát vidéke, amely a Börzsönytől a Zagyva völgyéig terjed, magában hordozza az Északi-középhegység szinte valamennyi morfológiai elemét - találunk itt középkori üledékekből álló rögöket, harmadkori vulkáni képződményeket, valamint harmad- és negyedkori üledékeket, agyagot, homokot és löszt is. Markánsan különbözik egymástól a Börzsönytől a Galga völgyéig húzódó Nyugati-Cserhát és a Mátra-vidékkel szomszédos Keleti-Cserhát. Az előbbire jellemző a dombsági tájból kiemelkedő mészkő- és dolomitrögök sora (Naszály, Romhányi-hegy, Csővár-nézsai rögcsoport), amihez délről a Duna-Tisza közébe mélyen benyúló Gödöllő-monori dombság csatlakozik. A Keleti-Cserhátot lávatakarók, romvulkánok, andezittelérek borítják. Andezittelér alkotja például a Tepkét és a Szandát, de hasonló vonulaton épült HollókőBuják és Ecseg vára is. Ide tartozik az északkeleten kiemelkedő, andezitból épült Karancs is.

A Mátra-vidék három jól elkülönülő részből áll. A Központi Mátrában találjuk a kedvelt üdülőhelyeket. Déli oldalát patakok szabdalták, gerinceket formálva a felszínből, északi oldalán periglaciális kőtengerek alakultak ki, köztük a Tatármező, amely Magyarországon a legnagyobb ilyen képződmény. A Központi Mátrához délről csatlakozik a Mátraalja, a hegység Alföldre tekintő része. Itt a lesüllyedt vulkáni tömegeket harmad- és negyedkori üledékek takarják, jelentős lignitvagyont rejtve a felszín közelében. Mátralábának nevezzük a hegység északi oldalát. Itt a lepusztult vulkáni takaró alól harmadkori üledékek kerültek a felszínre, csak néhány telér és szubvulkán (például Lahóca-hegy) maradt meg.

Az ország legmagasabb és legszebb karszthegységét keletről és északról a Sajó, nyugatról a Tarna völgye, délről az Alföld határolja. A Bükkvidék az Északi-középhegység egyik legidősebb tagja: a hozzá tartozó Upponyi-hegység ókori röghegység maradványa. A hegység a harmadkortól, a környéken lejátszódó vulkáni tevékenység időszakától folyamatosan emelkedett - erre részben a magasan található barlangok, részben az egyes vízfolyások teraszos völgyei utalnak. A Bükköt is három részre oszthatjuk. A Központi Bükk része a Bükk-fennsík, itt sorakoznak a bükki kövek - Őr-kő, Bél-kő, Tar-kő, Istállós-kő. A Garadna völgye által két részre osztott fennsík karsztos képződményekben gazdag - ide tartoznak például azok a barlangok is, amelyekben az ősember is menedéket talált. A fennsík nagy része védett, a Bükki Nemzeti Park része. A Mátrához hasonlóan a Bükkalja a hegység Alföldre néző déli széle, teraszos völgyekkel tagolt dombvidék; a Bükklába pedig az északi oldalon húzódó dombság, amiből rögszerűen emelkedik ki az Upponyi-hegység. Festői szépségű vidék itt a Csernely patak völgye, az Upponyi-szoros.

A Bükktől északkeletre találjuk az Aggtelek-rudabányai hegységet, ezt a karsztformákban különösen gazdag vidéket, amely az országhatáron túl is folytatódik a Gömöri-karsztban. Az Aggteleki-karszt rendkívül gazdag tárházát vonultatja fel a karsztjelenségeknek: találunk itt víznyelőket, dolinákat, dolinatavakat, zsombolyokat, karrmezőket, karsztforrásokat - és persze barlangokat is. Ez a hihetetlen formagazdagság tette ezt a vidéket - a szlovákiai területekkel együtt - a Világörökség részévé. A legnagyobb barlang az aggteleki Baradla - teljes hossza a szlovákiai ággal együtt 24 kilométer. A délre folytatódó Rudabányai-hegység mészkőből és dolomitból álló röghegység. A XV. századtól egészen 1985-ig bányászták itt a felhalmozódott vasércet. A bánya melletti üledékes rétegekben emberelőd-maradványokat találtak (Rudapithecus), ezt a területet védetté nyilvánították.

A Kárpátok belső vulkáni ívéhez tartozik a Tokaj-Zempléni-hegység, amely északra az országhatáron túl a Szalánci-hegységben folytatódik. Kialakulásában a medence peremén keletkezett szerkezeti törések játszottak szerepet - a hasadékok mentén vulkáni és szubvulkáni képződmények jöttek létre. Az Alföld süllyedésével egy időben a vulkáni hegységekhez hasonlóan ez is kiemelkedett, a mozgások hatására utóvulkáni működés zajlott le. Úgynevezett hidrotermális ércesedés figyelhető meg Telkibánya környékén, Sárospatak mellett gejzírekre utaló képződményeket találunk; miközben a boldogkőújfalui kőtenger a jégkorszaki aprózódás jellegzetes emléke. A vulkáni eredetű anyagok, a lösztakaró, és a sajátos éghajlati tényezők együttesen kiváló szőlőtermő tájjá változtatták a vidéket.

Az Északi-középhegység vonulatának északi oldalán medencesor húzódik, szinte végigkísérve az országhatár vonalát. A Börzsönytől indul a Cserhát és a Mátra északi lezárásaként a széntelepekben gazdag Nógr ádi-medence, ezt követi a Gömöri-hevesi dombság, amelynek egyik érdekes képződménye a suvadással keletkezett Arlói-tó. Tovább haladva, a Sajó völgyén át érjük el a Borsodi dombságot, majd a Bódva és a Hernád völgye által közrezárt Cserehátot. Ennek északi részén a pannon üledékből ókori rögök kerültek felszínre - ez a Szendrői-rögvidék, a kristályos mészkő, a "rakacai márvány" lelőhelye.

Gyógyító vidékek

Bár Észak-Magyarország nem elsősorban a gyógyfürdőiről híres, ezen a vidéken is akad néhány, a gyógyturizmus iránt érdeklődők figyelmére érdemes helyszín. Legjelentősebb ezek közül a Mezőkövesd határában fekvő Zsóry-fürdő, ahol a kénes gyógyvíz elsősorban a gyomorbántalmakra, reumatikus megbetegedésekre és a nőgyógyászati problémákra javallott. Hasonló összetételű és hatású a közeli Bogács gyógyvize, míg az egri gyógyforrás a mozgásszervi betegségekre, a bükkszéki Salvus víz gyomorbántalmakra és reumatikus betegségekre, a parádfürdői pedig nőgyógyászati betegségekre ajánlott, utóbbi ivókúra formájában a gyomorbántalmakat is enyhíti.

miskolctapolcai barlangfürdő gyógyhatású vizét gyulladásos betegségekre, illetve ízületi kopásokra ajánlják az orvosok, egyébként az európai különlegességnek számító fürdő látogatása az egyedi élmény miatt bárkinek ajánlható.

A légúti betegségekben szenvedőkön segít a Mátra magaslati levegője (Mátraházán működik az erre a célra létrehozott Állami Gyógyintézet); a jósvafői Béke-barlangban pedig már évtizedek óta működik az asztmások gyógyítására kialakított részleg, de több gyógybarlang is található a térségben.

Történelem, néphagyomány

A hegycsúcsokon magasodó várromok, a műemlék templomok, kastélyok, korábbi századok hangulatát őrző városrészek jelzik, hogy az ország történelmében is fontos szerepet kapott ez a vidék. Miskolc mellett, Muhinál vesztett csatát IV. Béla a tatárok ellen, hogy aztán a hegyek között menedéket keresve később éppen ezekre a hegyekre építtessen kővárakat. Szondi György Drégely várában vívott hősi harcot a törökök ellen, Dobó István Egerben meg is állította őket. Bocskai Istvánt Szerencsen választották fejedelemmé; a Zemplén a Rákócziak birtoka volt.

S ha már a neves személyiségeknél tartunk: a Szerencshez közeli Monokon született Kossuth Lajos,Göncön volt lelkész a bibliafordító Károli Gáspár, közismertek Madách Imre és Mikszáth Kálmán nógrádi kötődései. A költő Tompa Mihály Gömör vármegyében, Keleméren teljesített lelkészi szolgálatot, a természettudós Herman Ottó élete egy részét Miskolc környékén töltötte - hogy csak néhány példáját említsük a régió szellemi örökhagyóinak.

Utazásaink során számos bemutatóhelyet, tájházat találunk, ahol megismerkedhetünk a szűkebb vidék néprajzi, népművészeti értékeivel. Az észak-magyarországi régió e szempontból két legjelentősebb népcsoportját alkotják a matyók és a palócok.

Matyóknak nevezik a református környezetben katolikus vallásukat megtartó közösség tagjait, pontosan meghatározható három településen: Mezőkövesden, valamint két közeli faluban, Tardon és Szentistvánban. A matyó népművészetet a gazdagon díszített, színpompás hímzés jellemzi. Leghíresebb képviselője Kisjankó Bori (1876-1954) volt, akinek kultuszát ma is ápolják Mezőkövesden. A Matyó Múzeum teljes áttekintést ad a matyóság életmódjáról, kultúrájáról, hagyományairól.

A matyókkal ellentétben a palócok földrajzi elhelyezkedése nehezen meghatározható, de a kutatók szerint Borsod megye nyugati, Heves megye északi részén, főként pedig Nógrád területén lelhetők fel az erre a kultúrára jellemző hagyományok. Ezek nem annyira az egységes népviseletben, mint inkább a nyelvi sajátosságokban, valamint a jeles napokhoz kötődő népszokásokban jelennek meg. A népcsoport hagyományainak legátfogóbb bemutatását a balassagyarmati Palóc Múzeum vállalta.

Mátraaljai borvidék

A ma hétezer hektárnyi borvidék szőlőterületeiről a leírások már a XI. században említést tesznek. A borászkodás az 1200-1300-as években alakult ki, a XV. században pedig már szervezett borkereskedelem folyt a térségben.
A talaj, a klíma, a Mátra közelségének jótékony hatása mind közrejátszik abban, hogy az illatos, szép savú fehérborok kedvelői igazi paradicsomra lelhetnek GyöngyösNagyrédeGyöngyöstarján,GyöngyöspataAbasár-Pálosvörösmart, Domoszló és Kisnána térségében. A Rizlingszilváni, az Olaszrizling, a Hárslevelű, az Ottonel muskotály, a Tramini, a Leányka, a Chardonnay és a Sauvignon blanc szőlők borait az ország legjobbjai között tartják számon.
A vörösborok készítése az utóbbi évtizedekben visszaesett, de azért a mátraaljai borászatok mind igyekeznek a helyi Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet fajták boraival az országos élvonalhoz felzárkózni.

Egri borvidék

A bő négyezer hektáros történelmi borvidék az ország leghíresebb vörösborának, az Egri Bikavérnek a bölcsője.
A szőlőművelés kezdetei már a XI. században megjelentek, amikor a Szent István király által Egerben alapított püspökség szerzetesei magukkal hozták a hazájukban honos fajtákat. A szőlőművelés és borkészítés ismereteit a tatárjárás után Egerbe telepített vallonok mélyítették el. A borkészítés lendületét a város kilencvenegy éves török uralma sem törte meg, mivel a hódítók számára a bor komoly bevételi forrást jelentett.
A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. 
Az Egervin Rt. muzeális borkészletet gondoz, és ők adták a helyet az Ezredforduló Egri Bikavére elkészítéséhez, amelyet a borvidék száztizenkilenc termelőjének boraiból állítottak elő.
A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos, Blauburger, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászatok jól aknázzák ki.

Bükkaljai borvidék

A Bükk Magyarország sokak szerint legszebb hegysége. Az erdőkben, mezőkben, dombokban, hegyekben gazdag táj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A Bükkalja borvidék létrehozását egy 1970-es rendelet tette lehetővé, amely a korábbi években a térségben megindult szőlőtelepítések eredménye volt. Harminc év persze még kevés ahhoz, hogy a borvidék igazi arculata kialakuljon. A termelők inkább igyekeznek eladni szőlőjüket más vidékek termelőinek, holott a jó borhoz szükséges természeti feltételek náluk is adottak. A kilencszáz hektárnyi terület szinte az Egri borvidék határán kezdődik, és Miskolc széléig tart.
Az északról érkező hideggel szemben a Bükk vonulata megvédi a szőlőültetvényeket, amelyeken többnyire kellemes savösszetételű fehérborok születnek. Az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Cserszegi fűszeres és a Chardonnay fajták borai kellemes élményt nyújtanak, a Zweigelt és a Kékfrankos fajtákból pedig élvezetes vörösborok születnek.
A borvidék e téren élenjáró települései BogácsCserépfalu, Cserépváralja és Tibolddaróc. Csupán ebben a négy faluban összesen több mint kétezer kisebb-nagyobb pincét számlálhatunk össze, néhol emeletszerűen a tufába vájva. Bogács közkedvelt pincesora a Cserépi úti, amely az idelátogató fürdővendégeket hivatott boraival kiszolgálni.

Tokaj-hegyaljai borvidék

Tokaj-Hegyalja Magyarország világszerte ismert és elismert borvidéke. Hatezer-hatszáz hektárnyi területén minden feltétel adott ahhoz, hogy a világ legnemesebb édes borát, a Tokaji aszút elkészíthessék. Már a honfoglaló magyarok is találtak szőlőt e területen, bár az első hiteles említés a Turóczi prépostság 1251-es alapítólevelében szerepel.
Mitől kiválóak az abaújszántói Sátor-hegy, a tokaji Kopasz-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy által bezárt terület borai? A válasz rendkívül összetett. A vulkanikus talaj, a Kárpátok vonulata által védett terület, a déli fekvés, az aszusodásnak kedvező őszi időjárás, a Bodrog és a Tisza közelsége, a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, az Oremus szőlőfajták, a késői, október végi szüret, a borok egyedi kezelése, a gönci és szerednyei hordók használata, valamint a nemes penésszel borított hegyaljai pincék egytől egyig fontos szerepet játszanak ebben.

A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik.

Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt. (Az oroszok még kisebb helyőrséget is állomásoztattak Tokaj környékén, hogy biztosítani tudják az állandó ellátást.) A hegyaljai bor gyógyító hatását I. Pius orvosai is vallották: előírták a pápának, hogy egészsége megóvása érdekében rendszeresen igyon belőle.
1995-ben Hegyalján létrejött a "Tokaj Renaissance", a Tokaji Nagy Borok egyesülete, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tokaji aszú egykori hírnevét visszahozzák.

 A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik.

 Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt. (Az oroszok még kisebb helyőrséget is állomásoztattak Tokaj környékén, hogy biztosítani tudják az állandó ellátást.) A hegyaljai bor gyógyító hatását I. Pius orvosai is vallották: előírták a pápának, hogy egészsége megóvása érdekében rendszeresen igyon belőle.

1995-ben Hegyalján létrejött a "Tokaj Renaissance", a Tokaji Nagy Borok egyesülete, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tokaji aszú egykori hírnevét visszahozzák.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Nem találod amit keresel?Bezár
Kérj egyedi ajánlatot! Küldj magadnak emlékeztetőt!