Szob
A Duna mentén hosszirányban elnyúló település és a Börzsönyhöz tartozó környéke, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, máig őrzi természeti értékeit.
A településen végzett ásatások során az őskor minden szakaszából kerültek elő leletek. Oklevél a falut először 1280-ban említi Terra Sob néven. Lakói híres folyami hajósok voltak.
Szob nevezetes szülötte Szobi Mihály, aki Werbőczy Istvánt örökbe fogadta, és hozzásegítette ahhoz, hogy a hatvani országgyűlésen 1505-ben nádorrá válasszák.
Szobon született 1796-ban Luczenbacher János, aki 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia éremgyűjteményének, majd 1846-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre volt. (Jeles régészeti munkája III. Béla király és felesége sírjának feltárása Székesfehérvárott.)
Itt élt 1883-85 között a híres magyar zeneszerző, Kodály Zoltán is, akinek édesapja, Kodály Frigyes, a vasútállomás főnöke volt. A komponista innen indult Galántára, népzenei ihletésű műveinek forrásához.
Szob régészeti, néprajzi és természettudományos emlékei a Börzsöny Múzeumban láthatók. A gyűjtemény különleges érdekessége a városban élt tojáspatkoló népművész hagyatéka.
Szob a 12-es út mentén fekszik, a Duna túlpartjáról, a 11-es útról a basaharci komppal érhető el. A Budapest-Szob-Stúrovo vonal vonatai itt kelnek át a határon.