Göd
A Vác és Dunakeszi közötti táj 1255 óta őrzi a Göd nevet. A nyaralóhelyként ismert település vonzereje a termálfürdő és a dunai strandok.
Határában a Kékperjés láprét és a Gödi-sziget természetvédelmi területek.
A település területén 3000-4000 éves, a Várdombról avar kori és honfoglalás kori régészeti leletek kerültek elő. Az Árpád-kori lakóhely nyomát, az egykori földvárat ma országzászló és kopjafa jelöli.
A falu a török hódoltság végén pusztult el. Az új település a Budapestet Váccal összekötő út és az akkor Csomád felé vezető út kereszteződése környékén épült. A helység ma a korábbi Alsógödöt és Felsőgödöt is magában foglalja.
A XIX. század végén és a XX. század elején főleg nyaralókat építettek a településen. Szívesen pihent itt többek között Arany János, Bernáth Aurél és Latabár Kálmán.
Göd 1991. július 1-jétől városi rangú település, melynek egyre gyarapodó állandó lakossága mellett jelentős a hosszabb vagy rövidebb időre nyaralni érkező vendégköre is.
Vonzerejét az egész évben nyitva tartó termálfürdő, és a nyáron felüdülést nyújtó három dunai strand jelenti.
A Gödi major istállójának lakója volt 1876-1880 között Kincsem, a leghíresebb magyar versenyló.
Budapestről a 2-es számú úton közelíthet meg a város. Vonattal a Budapest-Szob-Stúrovo vonalon érhető el.