Farmos

A Nagykáta és Tápiószele között fekvő Farmos megközelíthető közúton a 31-es útról Nagykátánál elágazó, Ceglédre vezető 311-es úton, de vasúton is elérhető, a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon.

A honfoglalás utáni időkben már lakott hely volt, de a tatárjáráskor elpusztult. Első okleveles említése 1241-ből való. Régészeti emlékei között szerepelnek szarmata, kelta, avar, Árpád-kori leletek. A XV. században a Péceli, Farmosi és Dobozy családé. A török hódoltság alkalmával megint elpusztult, és hosszú ideig Nagykáta pusztájaként szerepelt. Az 1730-as években újra települt szlovák lakosokkal, akik néhány évtized alatt elmagyarosodtak.

Lakói mezőgazdasággal, szőlő-, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A település nevezetes az itteni védett természeti értékeknek köszönhetően is.