Dabas
A település az 50-es út mentén fekszik, de könnyen elérhető az M5-ös autópályáról is.
Az 1989-ben városi rangra emelt Dabas négy korábbi falu (Alsó- és Felsődabas, Sári, Gyón) 1950-es és 1966-os összevonásával keletkezett.
Dabast a királyi dobosok lakhelyeként 1264-ben említette először oklevél.
A város községei a környező falvakhoz hasonlóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Felvidékre, a végváraktól védett országrészekbe menekültek. Visszatelepítésük az új földbirtokosok szervezésével történt. Gyónra például előbb Halász Péter telepített az 1720-as években református magyar jobbágyokat, majd Zlinszky János földbirtokos evangélikus szlovákokat. Sáriba viszont 1696-tól Vorster Kristóf tábornok katolikus szlovák úrbéreseket telepített be.
A település fogékonynak mutatkozott a reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és működött a helyi földbirtokosság adományaiból épült Kaszinó. Rendezvényeiről a korabeli fővárosi lapok is hírt adtak.
A polgári korszakban a települések politikai arculatát mindig a '48-as eszmeiség határozta meg. A megyében Dabashoz fűződik több, az 1956-os forradalom idején emberéletet követelt konfliktus.
Dabas sajátos építészeti jellege a XVIII. század végétől, főként a XIX. század első felében alakult ki. Már az 1830-as években községi építési bizottság működött, jól átgondolt községrendezési koncepcióval. Egymás után épültek a klasszicizáló stílusú kisnemesi udvarházak és kúriák, gondosan megválasztott környezetben. Ezeknek egyes stíluselemei máig fennmaradtak a paraszti építkezésben is.
Gyón nevezetes szülötte Gyóni (Áchim) Géza (1884-1917) költő, újságíró, akinek édesapja a helyi evangélikus lelkész volt.
Dinnyés Lajos (1901-1961) kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte. 1947. május 31-től 1948. december 10-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
