A Dél-Kelet Angliában, Kentben fekvő város, Rochester ősi történelemre tekint vissza, éltek itt kelták, rómaiak, jütök és szászok is, mégis leginkább a XIX. században vívott ki magának szélesebb körű ismertséget, elsősorban irodalmi szempontból. Charles Dickens a közeli Gads Hill Place-ben (Higham) élt, de regényeinek nagy része erősen kötődik Rochester vidékéhez. A város leírása olyan műveiben is feltűnik, mint A Pickwick Klub, a Szép remények, és a befejezetlen The Mystery of  Edwin Drood (nincs magyar címe), melyben a kitalált Cloisterham települést mintázta Rochesterről.

Bár méretre és népességszámra (mintegy 95 ezer fő) vonatkozóan nem tartozik a nagyobb angol városok közé, történelme és nevezetességei Nagy-Britannia kötelező látnivalói közé emelik. Persze Bath mindezeket kivételes adottságainak köszönheti: izgalmas fekvése, kellemes, enyhe klímája, és Anglia egyetlen természetes melegvízű forrása már a korai történelemben is letelepedésre alkalmassá tette, s mint történelmi település, évszázadokon át megőrizte jelentőségét. Bath Londontól 159 km-re nyugatra, az Avon-folyó völgyében fekszik.

Akik autóval érkeznek a szigetországba, néhány tanácsot jó, ha megjegyeznek. Először is mindig tartsuk észben az Európával ellentétes baloldali vezetést, amire talán túl aggályoskodónak tűnhet felhívni a figyelmet, mégis, a berögzült szabályokat néha nehéz felülírni. És pontosan ez a szabály az, amit gyalogosként sem szabad soha figyelmen kívül hagyni: mielőtt lelépünk a járdáról, mindig JOBBRA nézzünk először, hogy elkerüljük a belesetet.

Alig 2 órás autóútra Londontól, Wiltshire szelíd lankáin – ahol szántóföldek és zöldellő legelők váltogatják egymást – egyszer csak kibontakoznak előttünk Stonhenge különleges sziklaalakzatai. A közelben nincsen lakott terület (a legközelebbi település, Amesbury, mintegy 3,2 km-re fekszik a kőköröktől keletre), csak a tágas, smaragdszín legelők, melyet kövér birkák pettyeznek, és az azúrkék égbolt, melyen bodros bárányfelhők úsznak. Az egész giccsesnek is hat leírva, ha nem maga lenne a valóság. De tényleg ilyen.

Már maga a fekvése is ideális: mintegy három kilométerre a nyílt tengertől – ami megóvja a kíméletlen viharoktól, mégis kellőképpen közel, ha az ember egy romantikus tengerparti sétára vágyik. A cseppnyi dél-angliai falu (alig két órára Londontól), Rye egykor jelentős hajózási központnak számított, nem csak katonai, de kereskedelmi célú szövetségek tagja is volt a középkorban. A városka három folyó – Rother, Tillingham és Brede – találkozásánál fekszik, ezek biztosították kijáratát a tengerhez. Több száz éves épületei még ma is hitelesen tükrözik egykori jelentőségét.

A Shakespeare nevéhez köthető Globe Színház 1599-ben épült London Southwark negyedében, társulata, a Lord Chamberlain’s Men (a Lordkancellár Társulata) számára, de az első épület nem maradt fenn túl sokáig: a hatalmas faépítményt egy tűzvész pusztította el 1613 nyarán. A VIII. Henrik egyik előadása során egy színházi kellék ágyú meghibásodott, majd minden lángra kapott. A tűzben egyetlen ember sérült meg, akinek égő nadrágját sörrel igyekeztek eloltani.

A zenekar a legújabb prémium kategóriás angol sörként reklámozza az italt, melynek címkéjéről a banda legendás logója köszön vissza ránk. A brit rockerek Trooper's Ale nevű itala helyet kapott a Parlamentben egy konzervatív párti tag ajánlásával annak az egész országra kiterjedő kezdeményezésnek az apropóján, mely szeretné felkarolni a kicsi, független sörgyártókat, és megismertetni őket Anglia lakosságával.

Az Egyesült Királyság valóban nagyon színes, változatos tájakkal büszkélkedik, kezdve a hófödte Ben Nevis csúcstól, Cornwall trópusi hangulatú, fehér homokos strandjaiig. Ha az időjárás is kegyes az emberhez, nem is kell a Maldív-szigetekig, vagy Új-Zélandig utazni… 1. A Maldív-szigetek? Nem kell hosszú útra készülni, és a naptejről is megfeledkezhetünk, ez a csodás hófehér homokos part valójában Seilebost Beach a Külső-Hebridákon, Skóciában. 2. A Mont Blanc?

London igazi látványossága a Szent Pál székesegyház. Bár 604 óta már az ötödik templom áll ezen a helyen, Európa ötödik legnagyobb katedrálisa a nagy londoni tűzvész (1666) után épült fel ma is látható pompájában. Az új székesegyházat 1675-1710 között a kor lángelméjű építésze, Sir Christopher Wren tervezte. Az új latin kereszt alakú dóm megjelenésében a római Szent Péter székesegyházra emlékeztet. Timpanonja Szent Pál megtérését ábrázolja, amikor a damaszkuszi úton Saulusból Paulus lett (pálfordulás).

A Temze déli partján, a londoni Citytől kicsit távolabb fekvő Greenwich legtöbbünk számára elsősorban a 0° délkörről lehet ismerős, hiszen 1884 óta itt, a greenwichi csillagvizsgáló közepén húzódik a zónaidő számítás (GMT) alapját képező 0° délkör (a Greenwich meridiánt egy rézléc jelzi, ahol mindig rengetegen várnak, hogy fényképet készíttessenek magukról, amint egyik lábbal a keleti, másikkal a nyugati féltekén állnak).

London egyik leghíresebb látnivalója a Tower. Az egykor itt található állatseregletből már csak a Tower világhíres hollói (jelenleg nyolcan) élnek a vastag falak között, melyekhez különös legenda is kapcsolódik. Eszerint amikor a hollók elhagyják a Towert, véget ér a monarchia, s vele bukik egész Anglia. A történet II. Károly korához köthető (XVII. század), aki először el akarta távolíttatni a madarakat, amiért azok odapiszkítottak csillagásza teleszkópjára, de amikor csillagásza közölte vele a rossz óment, inkább a csillagvizsgálót költöztette Greenwichbe.

A London Southwark negyedében ágaskodó, 95 emeletes (309,6 méter magas) felhőkarcoló az EU legmagasabb befejezett épülete, a második legmagasabb európai épület a moszkvai Mercury City Tower után, és Anglia második legmagasabb szabadon álló építménye a 330 méter magas Emley Moor adóállomás betontornya után.

A világ egyik leghíresebb áruháza 1849-ben, London Knightsbridge negyedében nyílt meg, akkor még persze csak kicsiben. Az alapító, Charles Henry Harrod az 1851-ben megnyíló londoni Nagy Világkiállítás hasznát akarta meglovagolni, amikor a mai üzletháztól nem messze, a Brompton Road-on megnyitotta kis fűszerkereskedését, ahol elsősorban keresett gyógyszereket, parfümöket, papírárut, gyümölcsöt és zöldséget árult.

Angliáról a köztudatban az él, hogy a tea a leggyakrabban fogyasztott folyadék, erős, aromás feketetea egy kis tejjel, hagyományosan 4-5 óra körül.
A másik kedvelt forró ital a kávé, hozzávetőlegesen naponta 250 millió csészét isznak világszerte.
 

A londoni képeslapokról gyakran visszaköszönő kép a Piccadilly Circus színes, villogó fényreklámokkal felszerelt sarokháza, előtérben a Shaftesbury Emlékkút kecses Erost ábrázoló alumínium szobrával, és a folyton hömpölygő tömeggel. Akár napközben, akár este tévedjünk arra, mindig pezsgő élet fogadja az utazót, ami nem is csoda, hiszen a hírneves tér a West End szívében helyezkedik el, s mint ilyen, a szórakoztatás egyik legismertebb központja. A környéken rengeteg színház, változatos éttermek, éjszakai klubok, bárok, bevásárlóközpont, üzlet található.

Az egykori királyi istállók helyén épült fel London egyik legkedveltebb, s egyben legnagyobb köztere, a Trafalgar tér, melyet a trafalgari hős (1805), Nelson admirális emlékének szenteltek. A tér John Nash városrendező terveivel összhangban, de Sir Charles Barry kivitelezésében épült meg az 1840-es években. Középen magasodik Nelson 52 méter magas emlékoszlopa, melynek négy oldalát az admirális életének fő eseményeit bemutató bronzreliefek díszítik. Az ehhez szükséges bronzot francia ágyúkból szerezték.

Egy húsvét-szigeti kőszobor hátoldalát titokzatos vésetek ékítik. Az ábrákat most brit archeológusok vizsgálták meg a legmodernebb digitális képalkotó technikával, és újabb részleteket tártak fel a madáremeber-kultusszal kapcsolatos motívumokról.

Ha Dover hófehér sziklái emlékezetesek, akkor Beachy Head és a tőle nyugatra fekvő,  Seven Sisters (Hét Nővér) maga a lenyűgöző természeti csoda. A Londontól két órányi autóútra, a La Manche csatorna partján található mészkő földnyelv Nagy-Britannia legmagasabb tengerparti sziklaszirtje (mintegy 162 méterre magasodik a tengerszint felett). Beachy Head és a Seven Sisters is az Anglia dél-keleti partvidékén 670 km hosszan húzódó South Downs mészkő sziklavonulatok részét képezik.

A Tower, London középkori erődítményének története Hódító Vilmossal kezdődött, aki 1078-ban elrendelte a Fehér Torony építését. Az erődítmény közepén álló torony nevét azokról a világos színű kövekről kapta, melyeket az uralkodó Franciaországból hozatott az építkezésre. A XII. században Oroszlánszívű Richárd folytatta a Tower bővítését, fallal és vizesárokkal vette körül a Fehér Tornyot. Az őt követő uralkodók is folytatták az erődítési munkálatokat.

Lenyűgöző, tekintélyt parancsoló és kissé félelmetes látványt nyújt a Towerrel szemben horgonyzó csatahajó, a HMS Belfast. Akárhonnan is nézzük a tatját a Tower Bridge felé fordító Town-osztályú könnyűcirkálót (a legfélelmetesebb talán, ha sétahajóra ülünk, és a Temzén a csatahajó mellett haladunk el), a hétköznapi ember számára elképesztő a mérete, pedig ez a hajó valójában nem is egy nagyméretű hadihajó. Talán a városi környezet, a közeli hídhoz képest magas felépítménye teszi, mégis úgy érzi magát mellette az ember, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel kell rá felnéznie.

A napokban a The Guardian egyik (családneve alapján nagy valószínűséggel magyar származású) újságírója összegyűjtötte a világ szerinte legrondább pályaudvarait, melyek között olyan prominens állomások is szerepeltek, mint a Pennsylvania Station New Yorkban, a Termini pályaudvar Rómában, illetve a brüsszeli Central Station, s hogy kicsiny országunk se maradjon ki a nagyok "csatájából", még befért közéjük a budapesti Déli pályaudvar is.

London csak úgy bővelkedik a híres, különleges (és meglehetősen borsos árú) üzletházakban. Az 1875-ben alapított Liberty bár nem rendelkezik olyan széles körű kínálattal, mint a Harrods, patinás múltja, lenyűgöző mock-Tudor (ál-Tudor) stílusú épülete és luxus minőségű árucikkei mindenképpen megérnek egy betérőt. Ha másért nem, legalább hogy gyönyörködhessünk bennük…

Nyugat-London egyik elegáns negyede, Kensington az 1830-as években még falunak számított: veteményes kertek, uradalmi birtokok a hozzájuk tartozó kastélyokkal, néhány régi ház és templom sorakoztak ott, ahol ma a belváros jómódú negyedei és kedvelt bevásárló utcái találhatók. A negyed a XIX. század második felében indult gyors városiasodásnak, ekkor épültek méregdrága házai, bérpalotái, és az épületek mögött kialakított istállósorok (mews).

A napokban igencsak meglepődött, aki a Charmouth-i tengerparton sétált, ugyanis egy óriási sárkánykoponya hever a homokban. A maradvány természetesen nem igazi és köze van a Trónok harcához. A tizenkét méter hosszú, teljesen élethű koponya a brit Dorset megyében lévő Charmouth tengerpartján fekszik, úgy, mintha a víz sodorta volna partra. A dolog élethű voltát tovább fokozza, hogy ezen a partszakaszon korábban rengeteg dinoszaurusz maradványra bukkantak.

A Nagy-London (az M25-ös körgyűrün belül elhelyezkedő közigazgatási egység, ami  Londont is magában foglalja) délnyugati határán (Richmond upon Thames) található Hampton Court Palace VIII. Henrik palotájaként vonult be a köztudatba, pedig valójában korábban épült, eredetileg nem is az övé volt, s később más uralkodó is élt benne, így egy jelentős részét a barokk igényeknek megfelelően felújították, átalakították. Persze, aki a leghíresebb brit uralkodó életével, korával, családi kapcsolataival, valamint udvari intrikáival szeretne közelebbről megismerkedni, a lehető legjobb helyen jár.

Mikor utazzunk Londonba? - Éghajlat London éghajlata mérsékelt övi, melegnek mondható. A nyarak mérsékelten melegek, a telek ritkán hidegek, a csapadék viszont gyakori. Havazás ritkán van. A szigetország éghajlatát erősen meghatározza a tengerek közelsége és a Golf-áramlás, amely felmelegíti a levegőt. E miatt a nyugati part csapadékosabb és melegebb is, mint a keleti. Mennyi az idő Londonban? - Időeltolódás

Egy ismét különleges erőfeszítést kívánó lista, hiszen az Európa északnyugati csücskében fekvő szigetország is olyan sok természeti és kulturális szépséggel büszkélkedik, hogy azokat nehéz rangsorolni; annál is inkább, mivel az országnak 28 UNESCO Világörökségi helyszíne van, melyek közül ezúttal „csak” tíz került be felsorolásunkba. Így csakis személyes, szubjektív megítélés alapján vehetjük őket sorba, ezért érdemes inkább egyfajta ajánlásnak tekinteni. 15. Oxford

London: igazi világváros, nyüzsgő metropolisz, amiben azért elférnek a hangulatos és csendes negyedek is a híres városrészek árnyékában. A XXX.(juj) nyári olimpiai játékok idején az egész világ figyelme itt összpontosul: hogyan szerepelnek a nemzeti csapatok a legmagasabb szintű megmérettetésen. Mi is lázban égünk: az irodában folyamatosan megy a közvetítés, és néha billentyűzetet, térképet és utiterveket félredobva teljes szívvel szurkolunk a magyar csapatért.

Westminster Abbey London egyik legszebb, leglátványosabb épülete. A Parlament mögött található gótikus stílusú templom – melynek hivatalos neve westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom – egy 750 körül alapított bencés kolostortemplom helyén épült 1045-65 között Hitvalló Edward megbízásából. A jámbor életű királyt 1161-es szentté avatása után itt is temették el.

Aprócska zsákfalu bújik meg Kent egyik árnyas, kanyargó országútja (A28) mellett, 10 km-re Canterbury-től délre. A falvacskába vezető út is olyan eldugott, hogy az ember jóformán észre sem veszi. Ahogy azonban kiérünk a zöldellő lombok alól, mintha csak a múltba csöppennénk vissza: csöppnyi vásárterét – mely május elsején (May Day) mindig megtelt ünneplőkkel – elbűvölő korabeli házak keretezik, míg a tér két végén a Chilham kastély és a XV. században épült Szűz Mária plébániatemplom magasodik.

London, egy multikulturális metropolisz. Bár vannak, akiknek London nem tartozik a kedvenc fővárosai közé, a várost azonban semmiképpen nem lehet kihagyni, megkerülni. Egy igazi világutazónak kötelező, csakúgy, mint Párizs, vagy Róma. London fogalom. Nyüzsgő, pezsgő, bohém és elegáns. És mindig tud valami újat mutatni.

London egyik legnagyobb múlttal rendelkező városrésze a Covent Garden. Bármilyen napszakban is tévedjünk arrafelé, egészen biztos, hogy színes, érdekes programokra és kellemes látnivalókra bukkanunk.

A Southamptoni Egyetem professzora az eddigi legrészletesebb elemzést végezte el az angliai Dunwich elveszett középkori városának maradványain, amelyet Nagy-Britannia Atlantiszának is szoktak hívni.