Aragón hallatán a sokaknak egy Tolkien-regény valamely mesebeli hőse jut az eszébe. A földrajzban tájékozottabbak tudják, hogy a helyet valahol az Ibériai-félszigeten kell keresni, a történelemismerőknek pedig Aragóniai Katalin, VIII. Henrik angol király méltatlan sorsú első felesége sejlik fel, esetleg Mátyás királyunk bölcs neje, Aragóniai Beatrix – aki viszont Nápolyban született és nőtt fel mielőtt Magyarországra került volna és sohasem járt Aragóniában.

A jelenleg autonóm spanyol tartomány, a történelem folyamán Aragóniai Királyság néven ismert terület az Ibéria északi részén, a Pireneusok középső vonulatától délre fekszik. Mint ilyen, a spanyol és francia szabadidősportolók és kalandtúrázók éppolyan nagy játszótere, mint nekünk magyaroknak a közeli Mészkőalpok vagy a Magas-Tátra. A történelmi Szent-Jakab út is itt lépett be a Somport-hágón keresztül Spanyol területre először, mielőtt az El Camino de Santiago középkori és mai zarándokai a kissé nyugatabbra, Navarra tartományon és Pamplonán keresztül vezető, lényegesen kevesebb szintemelkedéssel járó Roncesvalles-hágón átvezető utat kezdték el előnyben részesíteni. Pedig a történelmi zarándokút aragóniai része is megér egy hetet – körülbelül ennyi időt vesz el a túra a Somport-hágótól elindulva addig a pontig, ahol az aragón és a francia camino találkozik. Amit pedig az útnak ezen a részén látunk, az messze kárpótol azért a körülbelül ötszáz méter plusz szintkülönbségért, amit itt be kell vállalnunk. A Magas-Pireneusok legszebb csúcsai között lépünk be Spanyolországba, alpesi szépségű gyalogút visz le a tartománynak nevet adó Aragón folyó völgyébe, amely mentén sárga homokkőből épült ezeréves városfalakkal körülvett települések, román-kori templomok, majorok és kolostorok, évszázadok óta lakott várkastélyok mentén és a Yesa-tó elnéptelenedett kísértetvárosait érintve lépüjük át a tartományi határt Navarrába.

Minden kis falu és óváros, amin a Szent-Jakab út átvezet, egy séta a távoli múltban. A hat-hétszáz éve épült kőházakat háromszáz éve ugyanaz a család lakja, a templomok lépcsői nyolcszáz éve kopnak a falak árnyékában megpihent zarándokoktól, Arrés falu dombon épült várkastélyának tövében pedig még ma is pont ugyanabban a házban szállnak meg a zarándokok és túrázók, ahol hatszáz évvel ezelőtt, útban Santiago de Compostella felé.

El Camino zarándokút két keréken biciklitúra

14 napos kerékpártúra a Szent Jakab zarándokúton

El Camino biciklitúra, az Út! A Camino zarándokút gyalogosan is felejthetetlen élményt nyújt, ám nincs mindenkinek ideje a szerzetesek szekerén utazni. Ha két hét alatt mégis végig szeretnéd járni, akkor egy nagyszerű kerékpártúra keretében most megteheted. Zarándokolj velünk Nagy Károly, Dante, Assisi Szent Ferenc nyomában!

1959-ben azonban a zarándokutat el kellett terelni. A spanyol kormány Yesa városánál egy hetvennégy méter magas gátat emelt az Aragón folyón, amely így közel kétezer hektárnyi területen töltötte ki a völgyet. Az így kialakult mesterséges tó környékén nyolc falu az elkövetkező tíz-tizenöt év alatt teljesen elnéptelenedett: a termőföldek több kisebb tanyával egyetemben víz alá kerültek, szomszédos falvakat vágott el egymástól a víztározó, az emberek pedig fokozatosan elköltöztek, évszázadokkal ezelőtt épült és most az enyészetnek átadott kísértetfalvakat hagyva maguk után. Ilyen Ruesta is, ahová azonban néhány éve visszaköltözött pár lakó: az egyik ódon épületet felújították, éttermet, zarándokszállást, panziót és konferenciatermet alakítottak ki benne.

A Camino Aragonés festői helyszíneinek másik különleges állomása a Lumbier-canyon, amely ugyan már Navarra tartomány területén van, de az aragóni camino vezet keresztül rajta. Az Irati-folyó által a mészkőbe vágott szurdok szikláin több száz fős fakó keselyű-kolónia él. A hatalmas madarak néhány tíz méterrel köröznek a fejünk felett, és annak ellenére hogy a természetvédők etetik őket, néha állítólag még mindig elragadnak egy-egy kisebb bárányt, kecskét – de állítólag támadtak már meg lovat és gyereket is.

Az aragón Camino más, mint a Szent Jakab-út fő vonulata, a Camino Francés. Itt kevesebb a turista, esténként a zarándokszállásokon ugyanaz a tíz-tizenöt ember gyűlik össze, akik már tegnap is találkoztak az előző állomáson. Itt nincsenek nagy, több száz főt befogadó turistaházak és zarándokpanziók, sárga mészkőből évszázadokkal ezelőtt épült zsalugáteres házak apró, emeletes ágyakkal zsúfolt zarándokszobáiban alszanak el a vándorok egymás horkolására és ébrednek egymás pakolászására. Reggel pedig apró csoportokban indulnak tovább a Santiago de Compostellába vezető utat jelölő fehér kagylót vagy sárga nyilat keresgélve. Talán pont ugyanazon a kőhídon keresztezik majd a folyót, amelyiken a huesca-i várkastélyban nyugvó Árpád-házi Jolán aragóniai királyné egykor, és Jaca óvárosának főutcáján ugyanazokon a köveken sétálnak végig, amelyeken Imre királyunk aragóniai származású felesége, Konstancia magyar királyné futkározott gyerekkorában nyolcszáz évvel ezelőtt. Mert azokat az utcákat ezerévente csak egyszer kövezik le.