Ékszerdoboz a folyók partján - Győr

Győr gyönyörű belvárosa nagyon hangulatos utcákkal és terekkel várja az ide érkezőket. A barokk stílusú épületek színes homlokzatai és a kellemes, szépen rendbe hozott épületek, utcák és kávézók nagyon színvonalas szórakozást kínálnak

A Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században kiépített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya, Fehérvári kapu) a XVI-XVII. században épült.

Győr várát, hogy az előrenyomuló török seregeket még Bécs előtt megállítsák, az 1500-as évek második felében erősítették meg. A kor legnevesebb olasz hadmérnökei tervezték és építtették meg a tűzfegyverek elleni védekezésül a füles bástyákat. Az építkezések azonban még nem fejeződtek be, amikor a török 1594-ben megtámadta a várat. Győr négy évre a törökök kezére került, 1598-ban aztán Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf visszafoglalta a várat.

A XIX. századi városrendezés idején a bástyák és a falak nagy részét lebontották. A megmaradtak egyike a Sforza-bástya, amelynek udvarán és XVI. századi késő gótikus, illetve XVII. századi reneszánsz kazamatáiban a győri Xantus János Múzeum kőtárát helyezték el, a bejárattal szemben pedig a Fehérvári kapu vaslemezes ajtaja áll. Mellette egy metszet hatalmasra nagyított fotója azt mutatja be, miként robbantották be a keresztény katonák 1598-as ostrom során a kaput.

A Sforza-bástya előtti téren állva a méretekből következtethetünk Győr stratégiai fontosságára, a formájából - szögletes vonalak, beugrások, ágyúállások - pedig arra, hogy korának legmodernebb vára volt. A sétálóknak oly kedves ágyúk azonban csak hangulatukban és nem időrendileg illenek a bástyákhoz. A várfalak maradványaival az Alkotmány u. és a Kovács Pál u. északi házsorainak udvaraiban, valamint a Baross G. u. 32. sz. ház udvarában is találkozhatunk.

Püspökvárnak valójában a várban található egyházi központot nevezik, ami értékes műemléki együttes. Ennek kertje azonban magánterület; építészeti emlékei esetenként külön engedéllyel tekinthetők meg.