Dzsámi Siklóson
Siklós elsősorban a vár és Tenkes kapitánya miatt ismert, valamint a villányi borvidék kapcsán jut eszünkbe. Van azonban ebben a kis városban egy csodaszép török kori emlék is. A várost átszelő Villányba tartó régi út mentén, a kórház mellett - a Malkocs bej dzsámija.
A 2012 -es esztendő első igazán szép napfényes márciusi szombat délelőttjén ide vezetett az utam. Miért ? Régóta szerettem volna megnézni.... A belépőjegyem:
A dzsámiban kapott kis (és igencsak egyszerű) ismertető szövegét ideírom a fotóim közé.....
"A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Pontos építési idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében ez az 1543-1565 közötti időszakban lehetett. Az idők folyamán erősen megromlott az épület állaga, majd egy lakóépületbe építették bele. 1969-ben fedezték fel maradványait, és nem sokkal ezután megindult az újjáépítés. A látszólagos lepusztultság mögött a régészeti kutatás megtalálta az épület eredeti szerkezeti rendjét, gazdag műformáit, így lehetővé vált az építészeti tervek elkészítése.
A Malkocs bej-dzsámi - a magyarországiak nagy részéhez hasonlóan - négyzet alaprajzú, dobon ülő kupolával fedett, nyitott előcsarnokú, egyminárés dzsámitípust képvisel. A mináré (vagy minaret) valaha a DNy-i oldalon csatlakozott az épülethez, amely szabályos ötszög alaprajzi megoldás a hazai emlékanyagban egyedülálló. A főhomlokzathoz ÉNy-ról csatlakozó előcsarnok támfalának jelentős részét felszínre hozta a feltárás, de a tartó oszlopok még csak töredékében sem kerültek elő. A többszörös átalakítás ellenére is lényegében megőrizte külső megjelenésébe, és belső terének részformáiban az eredeti török jelleget.
Alapmérete 12.20 x 12.20 m, falai vastagsága pedig 1.20 m. A dzsámi DK-i falának középtengelyében - a bejárattal szemben - van a mihráb, azaz az imafülke. Ennek bal oldalán volt található a minber, azaz a szószék. A bejárati oldalon állott karzatra csak az arra felvezető lépcsősor és bejáratának ajtónyílása utal. Valószínű, hogy fából épített volt, és a bejáratnak csak a jobb oldalát foglalta el. Egyedülálló megoldást képvisel a dzsámi falába épített keskeny, boltozott lépcsőfolyosó, amely egyrészt a karzatra, másrészt pedig a mináréba vezetett. Hazánk dzsámijai közül a legtöbb és egyben legváltozatosabb fali fülkékkel itt találkozunk: van közöttük csúcsíves, szamárhátíves és egyenes záródású.
Arra vonatkozóan, hogy a dzsámi belső festése és díszítése milyen lehetett, a feltárás sajnos csak igen gyér adatokkal tudott szolgálni.
A magyarországi dzsámik jelentős formai rokonságot elsősorban a balkáni török épületekkel tartanak. Ezzel a dzsámival szinte azonos alaprajzú és homlokzati kialakításában is hozzá legközelebb álló a szarajevói Ali pasa dzsámi.
A helyreállítás színvonalát 1993-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el, amelyet minden évben építészeti emlék helyreállításáért ítélnek oda.
Építésztervező: Mendele Ferenc és Cséfalvy Gyula; tudományos munkatárs Forscher: dr. Gerő Győző; statikus: István Lakatos; építésvezető: Lévárdy László"
1994-ben megnyitották a vendégek előtt és mind a mai napig eredeti rendeltetésének megfelelően működik, de néprajzi kiállítóhely is egyben. A templom berendezését - szőnyegeket, ón- és réztárgyakat - a Török Állam Néprajzi Múzeumától kapta a város. Az épületet eredetileg kupola fedte, ami ma egy nyolcszögletű kupoladobon elhelyezkedő sátortető. A kisméretű, négyzetes alaprajzú templom központi része a mihrab (imafülke), mely Mekka irányába néz. Az épületet belső fa díszítése teszi egyedülállóvá. ___________________________
....és ennyi azt gondolom elegendő is a dzsámi hivatalos ismertetéséről. A továbbiakban csak pár szóban a személyes élményeimről.
Az építmény a maga nemében valóban páratlan építészetileg, és a felújítása remekül sikerült. De ezt, ha meglátogatod, te is tapasztalni fogod kedves olvasóm. Pár instrukciót adnék még. A dzsámi jól körbejárható, könnyen megtalálható, családi házak környezetében fekszik. A parkolás a közelében ingyenes és megoldható akár a főutcán is (ha nincs esetleg hely, akkor érdemes a kórház előtt bemenni az mögé, ott egy nagy parkoló terület van...) Kívül - belül nagyon szép ez a dzsámi, a berendezése a kiállított tárgyakkal nagyon hangulatos. Én délelőtt voltam itt, és a fotóimon látszik, hogy a kora tavaszi, még alacsonyan járó nap milyen szépen bevilágítja az épület belsejét. Végig tudtam szinte vaku nélkül fotózni.
Végül, de nem utolsó sorban. A "múzeum őrével" - közben, míg ott voltam nagyon jól elbeszélgettem. Közvetlen, kedves ember - Janosov Iván. A dzsámi a hét minden napján 09:00 - 17:00 között nyitva van. Ha valamiért mégis zárva találod, akkor a közelben lévő szerb templomban van Iván és nyugodtan hívd fel a dzsámi ajtóra kitűzött elérhetőségén.
További, nagyon közép-kelet európai utazási élményekért pedig kattints ide...
